Lázár Mózes elmondta, az egymilliárd forintos költség felét önerőként biztosítják. A beruházás akkor kezdődik meg, ha az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) döntést hoz a Vértesi Erőmű területére tervezett biomasszás fűtőmű megépítéséről, mely 2014 után a látja el Bokod és Oroszlány távfűtését. Az MVM bezárja a Márkushegyi Bányaüzemet és 2014 végéig megszünteti a Vértesi Erőmű szénalapú áram- és hőtermelését. A társaságnak az Oroszlánnyal kötött szerződés szerint 2020-ig biztosítania kell a város távfűtését, ehhez egy 6,3 milliárd forintos költségű, biomassza-tüzelésű fűtőmű építését tervezik. Az új vezeték a hőtermelő egységet köti össze a városi távhőhálózattal – közölte a vezérigazgató.

Lázár Mózes hozzátette, a jelenlegi, csaknem 40 éves vezetékrendszer hosszú távon már nem alkalmas a fűtés kiszolgálására. A háromcsöves rendszert 88 megawatt továbbítására méretezték a további lakótelepek építésének terve miatt, azonban a fűtéshez csak 32 megawattra van szükség. Az elöregedett szigetelés és a túlméretezettség miatt az energiaveszteség a gerincvezetéken meghaladja a 20 százalékot. A régi vezetékek nyomvonalának legnagyobb részén földbe fektetett, előreszigetelt vezetéket helyeznének el, ami a városképet is javítaná. A régi csőhálózatot és beton tartószerkezeteit környezetkímélő módon, újrahasznosítva bontanák el.  A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.