„Adjunk magunkat időt, mondjuk öt évet, hogy elgondolkodjunk, milyen irányba kellene haladnia Európának” – mondta a ma is rendkívül befolyásos közgazdász a Reuters által kedden közölt interjúban. Ez idő alatt sem az EU-ba, sem az eurózónába nem lehetne új tagokat felvenni. Az elaprózott, demokratikus támogatást nélkülöző lépések helyett széles körű, nyílt szellemű vitát kellene folytatni Európa jövőjéről – hangsúlyozta Stark, visszhangozva David Cameron brit miniszterelnök aggályait, hogy Európa elveszti a kapcsolatot polgáraival.

Eközben a politikai vezetőknek meg kell győzniük a nemzetközi befektetőket, hogy az euró létezése megmásíthatatlan – mondta Stark, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy az eurózóna alkalmatlan tagjainak lehetőséget kellene adni a távozásra, míg összeszedik magukat. „Az euró mint valuta visszafordíthatatlan, de a valutaunió összetétele nem” – mondta.

Stark szerint Nagy-Britanniának Franciaországgal és Németországgal együtt vezető szerepet kell játszania a vitában. Németország és Nagy-Britannia gazdasági gondolkodásmódjában sok a hasonlóság, aminek európai szinten pozitív hatása lehet. Stark osztja Cameron elképzelését, aki úgy gondolja, hogy lazább, rugalmasabb kapcsolatokra van szükség az unióban és módot kell adni rá, hogy a „hatalom ne csak elfolyhasson a tagállamoktól, hanem vissza is folyhasson hozzájuk”. „Európa sikere nem az újonnan követendő direktívák évről évre növekvő számán alapul” – mondta Stark, hozzáfűzve, hogy több, de „világosan definiált” Európát képzel el.

Jürgen Stark 2012-ben távozott az EKB-től, tiltakozásul, amiért szerinte a bank nem megfelelően kezelte az euróválságot és olyan döntéseket hozott, amelyek „extrém mértékben kiszélesítették az EKB mandátumát”.