A tavalyi év végén a GDP 79,2 százalékán állt az államadósság, és 22 381 milliárd forintot tett ki. Az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki 2013 első negyedévének végén. A március végén zárult egy évben az államháztartás 642 milliárd forint, a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárt, amiből a harmadik negyedévi deficit 240 milliárd forintot tett ki és a negyedéves GDP 3,7 százaléka volt.
2013 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a külfölddel szembeni egyéb követelései visszaestek. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a nagymértékű állampapír-kibocsátás játszott szerepet, ezt részben ellensúlyozta a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százaléka, 1547 milliárd forint volt. Az idei első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 364 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.
A háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően 2013 első negyedévében. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a folyószámla betétek és a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkent a deviza készpénz, a devizabetétek, valamint az egyéb követelések állománya. A kötelezettségek csökkenése mögött a hitelek és az egyéb kötelezettségek törlesztése állt.
Csak átmeneti az államadósság növekedése
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint átmeneti az államadósság növekedése, és annak alakulásáról csak hosszabb távon és csak GDP arányosan vizsgálva lehet objektív képet kapni – közölte a tárca a Magyar Nemzeti Banknak az államadósság első negyedévi alakulásáról szóló pénteki kimutatásához kapcsolódóan.
Az NGM közleménye szerint az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forintkibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében. A nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta „puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.
A NGM szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert azok félrevezetőek lehetnek.
A közleményben leszögezik, hogy a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta elkötelezett az államadósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaságpolitikát folytat, ami ezt lehetővé is teszi. A kormány a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, amit az alaptörvényben is rögzített, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
Az MNB adatai szerint az államháztartás bruttó, maastrichti adóssága a GDP 82,2 százalékán állt, 23 340 milliárd forintot tett ki 2013 első negyedévének végén. Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki. Az MNB közleménye szerint az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte.
