Az adóhatóság a honlapján közzétett adatok szerint mintegy 265 ezer szja szerint adózó egyéni vállalkozó 2011. évi bevallását dolgozta fel, ami 12.900-zal – mintegy 4,5 százalékkal – kevesebb az egy évvel korábbinál. A bevallók 91 százaléka továbbra is a tételes költségelszámolást választotta, csupán 9 százalékuk volt átalányadóz.

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók 2011. évi bevétele 1.818,2 milliárd forint volt, 5,2 százalékkal több az előző évinél, amit a létszámcsökkenés még inkább felértékel – állapítja meg a NAV.

A fajlagos értékek a javulást még szemléletesebben mutatják: míg 2010-ben egy egyéni vállalkozó átlagosan 6,8 millió, rá egy évre már 7,5 millió forintot meghaladó árbevételt realizált. A növekmény meghaladja a 10 százalékot, amire régóta nem volt példa.

Az egyéni vállalkozók valamivel több mint háromnegyede az 5 millió forint alatti bevételi sávban helyezkedett el, de az összes bevételnek még a 15 százalékát sem realizálta; 25 millió forint feletti árbevételt alig 11.300 adózó ért el (4,7 százalék), ez a csekély számú és arányú vállalkozói kör szerezte meg azonban a bevételek mintegy 55,5 százalékát.

„A 2011. évi bevételi teljesítmények alakulása azt mutatja, hogy a 15 millió forint alatti árbevételt realizáló, kevésbé tehetősnek tekinthető egyéni vállalkozói réteg törékenysége, sérülékenysége fokozódott” – olvasható az elemzésben. Ez a megállapítás a vizsgált kör több mint 90 százalékát érinti.

Erősödött viszont a nagyobb gazdasági erejű, jobban pozícionált egyéni vállalkozói réteg, ami szám szerint 22-23 ezer adóalanyt jelent. Az arányaiban egytizednyi súlyt képviselő csoport a tételes költségelszámolók által realizált bevételi teljesítmények 70 százalékát adja, fajlagos bevételeik 2011-ben 54 millió forintot tettek ki, ami 21-szerese az alsó három sáv (0-5; 5-10; 10-15 millió forint) 2,6 millió forintos átlagának.

A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelempozíciói a vizsgált időszakban kis mértekben módosultak. A nyereségesek aránya egy százalékponttal nőtt (58,5 százalék, 141 ezer fő). A nullajövedelműek súlya közel azonos mértékben kisebb lett (8,6 százalék, 21 ezer fő). A veszteségesek súlya nem változott (32,9 százalék, 79 ezer fő).

A nyereség országos szinten a 70 milliárd forint közeli szintről 86,1 milliárd forintra, mintegy negyedével emelkedett. A változás dinamikája a nyereséges vállalkozók számának 3 százalékos csökkenése ismeretében rendhagyó – állapítja meg az elemzés.

A realizált veszteség tömege gyakorlatilag stagnált (a bázis időszakban 52,5 milliárd, a vizsgált időszakban 53 milliárd forint). A NAV szerint ennél a jövedelempozíciónál a 4,7 százalékos létszámcsökkenés szintén a veszteségtömeg azonos irányú mozgását indokolta volna.

A vázolt tények visszatükröződnek az egyes jövedelempozíciók fajlagos mutatóinak alakulásában is. Az egy főre jutó nyereség 27,8 százalékkal, 478 ezerről 611 ezer forintra emelkedett, a fajlagos veszteség 6,2 százalékkal, 630 ezer forintról 669 ezer forintra nőtt.

Mindezek egyenlegeként nemzetgazdasági szinten a 2010-ben elért 17,3 milliárd forintos pozitív eredmény 2011-ben 33,1 milliárd forintra duzzadt, a fajlagos mutató pedig megduplázódott, 68 ezerről 137 ezer forintra nőtt.

Az eredmény után vállalkozói szja-kötelezettséget vallók száma 196 és félezer volt, több mint 7 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A módosított vállalkozói adóalap utáni

„klasszikus” vállalkozói szja-fizetési kötelezettség mintegy 99 ezer, a jövedelem minimum utáni adózás pedig 97 és fél ezer vállalkozót érintett.

A 8,1 milliárdos adófizetési kötelezettség 700 millió forinttal elmarad a bázistól. A minimumadó-fizetés alól mentes kört leszámítva a kötelezettek ezúttal is teljes létszámban vállalták az „elvárt adó” megfizetését.

A minimumadó szabály a vállalkozói személyi jövedelemadóból mintegy egymilliárd forint többlet kötelezettséget generált, ez az összes kötelezettség mintegy 12,5 százaléka.

A jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat az adózók 13,3 százalékának, 35.700 adózónak nem kellett alkalmaznia. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy az úgynevezett hasonlító adóalapjuk eléri a jövedelem minimumot, ezért jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezettek, 45,8 százalék volt (123.100 fő). Az egyéni vállalkozók 40,1 százalékának bevétele nyilatkozatuk szerint nem érte el a jövedelem minimumot, de az új szabályok szerinti számítást (adózást) választották (107.800 fő).

A TOP-100-ban a listavezető továbbra is egy növénytermesztési szolgáltatást végző vállalkozó, akinek éves bevétele 6,6 milliárd forint volt, 32 százalékkal, 1,6 milliárd forinttal nagyobb, mint az előző évben. Az őt követő gépjárműkereskedő 2,3 milliárd forinttal alacsonyabb, 4,3 milliárd forintos árbevétellel került a második helyre.

Úgy tűnik, hogy a legtehetősebb réteg megtalálta a kilábalás lehetőségeit, ezt mutatja az is, hogy míg a 2009. évi mélyponton mindössze 28-an értek el 1 milliárd forint feletti bevételt, 8-cal kevesebben, mint egy évvel korábban, 2010-ben már 33-an, 2011-ben pedig 47-en. A TOP-100 1,3 milliárd forintos bevételi átlaga közel ötödével magasabb az egy évvel korábbinál, szórása ugyanakkor erős, az első és századik helyen álló vállalkozó közötti különbség csaknem tíz és félszeres.