Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének „ereje, hatékonysága és megbízhatósága”.

„Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek” – jelentette ki a bizottsági alelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a romániai politikai helyzetről folytatott vitában.

A bizottsági alelnök fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete.

Az alkotmánybíróság azért nyilvánította érvénytelennek a néppárti Traian Basescu elnök leváltása érdekében a szociálliberális kormány által kezdeményezett július 29-i referendumot, mert a részvételi arány az érvényességi küszöb alatt maradt.

Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával – tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Basescuval, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert.

Reding a korábban Magyarországgal kapcsolatos vitához hasonlította a romániai helyzetről rendezett szerdai EP-vitát.

„Idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk. A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – fogalmazott a bizottsági alelnök.

Ehhez kapcsolódóan úgy vélekedett: ha el akarják kerülni, hogy a jövőben újabb és újabb EU-ország jogállamiságával kapcsolatban merüljenek fel kételyek, akkor „szisztematikusan monitorozni” kell az igazságügy helyzetét mind a 27 tagállamban – ugyanúgy, miként a gazdasági-pénzügyi politika tekintetében az EU már kialakította az „európai szemeszter” intézményrendszerét, és minden évben visszatérően elemzi a folyamatokat, ajánlásokat tesz a hiányosságokat mutató tagállamoknak. A bizottsági alelnök „igazságügyi teljesítményindex” kidolgozását tervezi, és ezen index alapján folyamatosan értékelnék a tagállamok teljesítményét.

Viviane Reding hivatkozott arra is, hogy Barroso az unió helyzetéről elmondott beszédében hangsúlyozta: a jogállamiság, az alapvető uniós elvek és értékek érvényesítése érdekében az EU-nak a mostaninál fejlettebb eszközrendszerre van szüksége, jelenleg ugyanis csak a politikai meggyőzés „puha” eszköze, vagy pedig a tagsági jogok felfüggesztését is kilátásba helyező „nukleáris opció”, az EU-alapszerződés 7. cikkének alkalmazása között lehetne választani.