Egy nagyobb program része

A kötvény 3 éves futamidejű, kamata 4,85 százalék, amelyet egy későbbi swapügylet keretében euróra vált a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lesz a Kínában piacra dobott kötvény kamata. Az államtitkár elmondta: a kibocsátás szimbolikus jellegű, hozzájárul a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

Hornung Ágnes kiemelte, hogy a kibocsátás része egy 3 milliárd renminbis (jüan) programnak, a későbbi kibocsátásokat a piaci feltételek alakulásának függvényében hajtják végre.

Az első szuverén kibocsátók voltunk

Kiemelte, hogy a kötvénykibocsátással Magyarország volt az első szuverén kibocsátó idén a panda-kötvények piacán, a kínai belső piacon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány az államadósság szintjének folyamatos csökkentése mellett kiemelt célnak tekinti az államadósság devizaarányának mérséklését.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Rámutatott arra is, hogy amíg 2011-ben az államadósság szintje a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyítva 80,7 százalék volt, addig 2016 végére ez a mutató 74 százalékra csökkent, 2011-ben az államadósságon belül a devizaarány 52 százalék volt, az idei első negyedév végére pedig 28 százalékra esett vissza.

Csökkenés

Az államadósságot finanszírozó kötvénytulajdonosokon belül a külföldiek aránya 40 százalékra csökkent a 2011-es 65 százalékról. Az adósság szerkezete stabilabb lett – emelte ki Hornung Ágnes.

Az államtitkár emlékeztetett: a kínai piacon megvalósult kötvénykibocsátás előzménye volt, hogy 2015 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök renminbiben kibocsátandó kötvénykibocsátásról állapodott meg a Bank of China elnökével.

A tavaly tavasszal kibocsátott, úgynevezett dim sum kötvény kibocsátása az angol jog szabályai alapján történt, míg a mostani kötvényt a kínai jog előírási szerint bocsátották ki, előkészítése 2016-ban kezdődött el – fűzte hozzá az államtitkár.

Eltérések

A kötvény 4,85 százalékos kamata alacsonyabb, mint a tavaly áprilisban kibocsátott 1 milliárd jüanos magyar állampapír kamata, ami akkor 6,25 százalék volt. Megjegyezte: elsősorban presztízskérdés a kínai belső piacon államkötvénnyel megjelenni, az ügyletet csütörtökön zárják le.

Szerinte az ügylet végső lezárása után lehet a túljegyzésről részleteket mondani, de a korábbi kínai kötvénykibocsátás esetébe többszörös volt a túljegyzés, ebben az esetben is erre lehet számítani.

További tervek

Kérdésre Hornung Ágnes elmondta, hogy a későbbi újabb kínai kötvénykibocsátásokról az adott piaci körülmények között döntenek, így azt is, hogy melyik – az offshore, vagy az onshore – kínai piacon dob piacra állampapírt a magyar állam.

Kiemelte: az Államadósság Kezelő Központ ez évi terveiben egymilliárd euró értékben szerepel devizakötvény-kibocsátás, ennek egy kis részét fedezi a mostani renminbi kötvény. A későbbi piaci körülmények határozzák meg, hogy az egymilliárd eurós keret teljes összegét kibocsátja-e a magyar állam – jelezte Hornung Ágnes.