Érthetetlen és elfogadhatatlan vádak

Steudtneren kívül még öt másik jogvédőt is előzetes letartóztatásba helyeztek kedden Isztambulban, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetőjét, Idil Esert. Az aktivistákat július 5-én állította elő a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában. Az AI állítása alapján a jogvédők éppen kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

A német külügyminisztérium szerdán bekérette Törökország berlini nagykövetét, hogy „röviden és tömören” közöljék vele: érthetetlenek és elfogadhatatlanok a letartóztatások, valamint követelik az illetők azonnali szabadon bocsátását.

Hajánál fogva előrántott indokok

A német tárca szóvivője, Martin Schäfer, a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az érintettekkel szemben, „a hajánál fogva előrángatott indoknak” minősítette. Schäfer úgy vélte, hogy a történtek miatt „drámai mértékben elmérgesedett” a német-török kormányzati viszony. A német külügyi szóvivő hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Amennyiben „minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni” – fogalmazott. A török külügyminisztérium szerint bírálatával Németország beavatkozik a török igazságszolgáltatásba. Mint írták: a berlini nyilatkozat példaként szolgálhat a diplomáciai udvariatlanságra és túlzó kijelentéseket tartalmaz.

A török tárca leszögezte: az alkotmány értelmében senki nem szólhat bele a török bíróságok munkájába. Hangsúlyozták: a német hatóságoknak bízniuk kell a független török igazságszolgáltatásban. Schäfer szavai a Törökországot fenyegető terrorszervezeteket támogatják azzal, hogy kettős mércét alkalmazva akadályozzák a terroristák felelősségre vonását – fűzte hozzá a török külügyminisztérium.

Nem sok érdemi válasz van

Meric Eyüpoglu, a letartóztatott jogvédők ügyvédje kedden újságíróknak azt mondta: senkitől nem kapott választ arra a kérdésre, hogy védencei melyik terrorszervezet működését segítették volna.

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek nyilvánított csoportokkal szemben, köztük az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen, Amerikában élő muzulmán hitszónok nemzetközi hálózata, továbbá a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen, amely 1984 óta folytat fegyveres lázadást Délkelet-Törökországban.