Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint több és jobb munkahely akkor keletkezhet, ha lesz gazdasági növekedés, e nélkül nincs foglalkoztatás-bővülés. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is a gazdasági növekedést nevezte a legfontosabbnak, hozzátéve: a gazdaság stagnálásából a foglalkoztatás csökkenése következik. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy valódi konszenzusra épülő gazdaságpolitika és közteherviselés szükséges.

Az NGM államtitkára előadásában a foglalkoztatás bővítésének eszközeként a vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikai eszközöket és a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket említette, hozzátéve, hogy az eszközök adta lehetőségek mellett a korlátokkal is számot kell vetni.

A ösztönzők bizonyos ideig képesek hatni, ha jól működtetjük őket, de arra nem képesek, hogy csodát tegyenek – mondta az államtitkár. „Gazdasági növekedés nélkül, tartós, érdemi foglalkoztatás bővülést nem lehet várni” – állapította meg Czomba Sándor. Megjegyezte, 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatást elősegítő intézkedések között az államtitkár beszélt az egyszerűsített foglalkoztatási szabályozásról, amelynek a kormányváltás előtti, illetve utáni 2010-es módosítása miatt a korábbi egymilliós létszám visszaesett 270 ezerre, majd a korrekció nyomán előbb 520 ezerre, mostanra pedig 670 ezerre nőtt.

A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél – rögzítette Czomba Sándor. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke előadásában arról beszélt, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a befektetők bizalma nélkül, a bizalom alapja pedig a kiszámíthatóság.

Ezt a tézist erősítette felszólalásában Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette, közel egy éve várnak az IMF-megállapodásra a vállalkozások, ami továbbra is a bizonytalanságot fokozza. Minősíthetetlennek nevezte a főtitkár azt, hogy a gazdaságpolitika két kulcsszereplője, a kormány és a jegybank nincs beszélő viszonyban egymással. Legalább ennyire fontos a társadalmi párbeszéd, ami „szelíden szólva is lefagyott az utóbbi két évben” – közölte Dávid Ferenc, példaként említve az utóbbi napok eseményeit, amikor a 400 ezer pénztárgépre vonatkozó módosítás előtt „elfelejtettek konzultálni a kereskedelem képviselőivel”. (A kormány pénteken jelentette be, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében a többi között jövőre valamennyi pénztárgép esetében bevezetik az online kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV).)

A szociális partnerek folyamatos párbeszédét Rolek Ferenc és Pataky Péter is alaptételnek nevezte.