Hogyan torrentezik a magyar?
A G Data vírusirtócég megbízásából készült kutatásban ezer magyar internetező válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen gyakran tölt le fájlcserélő hálózatok segítségével.
Az eredmények szerint a 18‒75 éves internethasználók 47 százaléka torrentezik, míg 21 százalék azok aránya, akik még nem hallottak a fájlcserélésről. Ha azonban csak a 18‒29 évesek szokásait vizsgáljuk, a torrentezők aránya megnő 73 százalékra, mialatt csupán a fiatalok 6 százaléka nem ismeri ezt a módszert.
A magyar felhasználók a leggyakrabban filmeket töltenek le (79 százalék), ezt követi a zene (62 százalék), majd a szoftver (49 százalék) és a dokumentumok (35 százalék) torrentezése. Kiemelkedő emellett, hogy mennyire megbízunk a fájlcserélő rendszerekből származó tartalmakban.
A válaszadók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előfordult már vele, hogy a vírusirtója riasztást adott a letöltés során. Ilyenkor azonban sokan figyelmen kívül hagyják a jelzést, és mindenképpen megnyitják a fájlt. Azok egyötöde, akik már találkoztak riasztással, egyenesen úgy gondolja, hogy a gépre telepített védelem minden esetben téved.
„Sokan abban a tévedésben vannak, hogy a vírusirtócégek megegyeztek a többi szoftvergyártóval, és azért adunk riasztást a torrent klienseken érkező fájlokra, hogy gátat szabjunk a legális programok jogszerűtlen használatának. A valóságban azonban a kártevők készítői sűrűn használják a fájlcserélő hálózatokat a vírusok terjesztésére” ‒ mondja Maulis Csaba, a G Data internetbiztonsági szakértője, aki hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem biztonságos megnyitni azokat a fájlokat, melyeket a vírusirtó fertőzöttnek jelez.
A tipikus magyar torrentező egyébként alapfokú végzettséggel rendelkező budapesti fiatal férfi, aki elsősorban filmeket tölt le a fájlcserélő alkalmazások segítségével.
A kutatást a G Data vírusirtócég megbízásából az NRC piackutató végezte 2012 augusztusában. Az adatok a magyar 18‒75 éves internetező lakosságra reprezentatívak, nem kor, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.