Az új szabályozási kereteknek a magyarországi postapiaci nyitás végső határidejéig, legkésőbb 2013. január 1-jével hatályba kell lépniük.

A jogszabály rendelkezései emellett az ország valamennyi lakosa számára biztosítják az egyetemes postai szolgáltatás mint állami kötelezettség fenntarthatóságát.

A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. december 31-ig a Magyar Posta Zrt. nyújtja. A szabályozás új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve részesedést szerezzenek az 50 gramm alatti levélküldemények – például a normál levelek, számlalevelek – piacából.

A hivatalos iratokra vonatkozó ajánlott postai szolgáltatások ugyanakkor nélkülözhetetlenek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez, a bírósági vagy közigazgatási eljárások eredményes lebonyolításához. Az egyetemes szolgáltató közreműködésével garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket is a megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. A Magyar Posta ezért megőrzi kizárólagos jogát e szolgáltatások nyújtására – írja közleményében az NFM.

A törvényjavaslat az uniós ágazati szabályozással összhangban kialakítja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes szolgáltatási kötelezettsége miatt felmerülő esetleges veszteségei kiegyenlítésének szabályait. A tervezetben meghatározott piacokon működő szolgáltatók befizetéseiből e veszteségek csökkentésére kompenzációs alap jöhet létre. A magyar állam és az egyetemes szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzítheti a szolgáltatások pontos részletszabályait.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hangsúlyozza: a jogszabály előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy az új szabályozás a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a már jelenleg is versenypiacon működő postai szolgáltatásokba, így az ezeket nyújtó cégek folytathatják tevékenységüket.

A postai ágazat piacfelügyeletét ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatköre a tervezetben foglaltak alapján kibővül a feladatainak ellátásához szükséges jogszabályok megalkotásával és az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához kapcsolódó ellenőrzési hatáskörrel – írja közleményében az NFM.