A diplomata az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén azt mondta, országa hatékony, fenntartható Európát szeretne, ezért is komoly feladat a költségvetési keret megtárgyalása. Ciprus olyan költségvetést akar, amely hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, és összhangban áll a legfőbb közös politikákkal – mutatott rá. Hörcsik Richárdnak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére közölte, vannak ugyan nézeteltérések a tagállamok között a kérdésben, de remélhetőleg a ciprusi elnökség idején sikerül lezárni a vitát.

A nagykövet kiemelte, az elnökség nagy kihívást, egyúttal óriási lehetőséget jelent egy olyan kis tagállamnak, mint Ciprus. Nehéz időszakban vették át a feladatot, Európát válság sújtja, és megszorító intézkedések nehezítik az európaiak mindennapjait – mondta. Hangoztatta, a ciprusi elnökség célja, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, és javuljon a társadalmi kohézió. Az elnökség céljai között említette, hogy közelebb kell hozni az uniót a polgárokhoz, növelni kell a társadalmi szolidaritást, és ezen belül nagy hangsúlyt kell helyezni a munkahelyteremtésre, különösen a fiatalok számára. Fontos az is – mondta -, hogy kilábaljanak a válságból, megerősítsék a költségvetési felügyeletet és ösztönözzék a növekedést. Megjegyezte: ezeknek a céloknak az eléréséhez lényeges az uniós versenyképességi stratégia, az EU 2020 megvalósítása.

Ciprus nagy hangsúlyt helyez az EU déli szomszédságpolitikájára. Ebben a kérdésben az arab tavasz időszaka után ki kell alakítani egy európai álláspontot, és mivel Ciprus hagyományosan jó kapcsolatot ápol az arab országokkal, ehhez hatékonyan járulhat hozzá – vélekedett.

Az unió bővítésével kapcsolatban kiemelte, az EU-nak bátorítania kell a nyugat-balkáni országokat a reformok véghezvitelére. Mint mondta, a bővítés remélhetőleg nem áll le Horvátország felvétele után. Izland csatlakozása is fontos, ezzel megerősíthetik az EU-t északi irányban is, ezért Ciprus szeretne haladást elérni a csatlakozási tárgyalásokon – fűzte hozzá.

Vasszosz Chamberlen kitért arra is, támogatják, hogy 2012 végére létrejöjjön a közös európai menekültügyi rendszer. Lipők Sándor (Fidesz) kérdésére kifejtette, azért sorolták ezt a kérdést fontos céljaik közé, mert Ciprus az EU külső határain fekszik, ennek következtében az illegális bevándorlás nagy problémát jelent számukra. Nemcsak Ciprusnak, hanem a legtöbb, az unió külső határain lévő mediterrán országnak is lényeges ez a téma, ezért mindent megtesznek azért, hogy a tagállamokat rávegyék, mielőbb jussanak megállapodásra a kérdésben – közölte. Megjegyezte: hozzájuk általában a sziget törökök által megszállt részén keresztül érkeznek az illegális bevándorlók, és jelenleg mintegy 50 ezren tartózkodnak az országban.

Szalay Péter (Fidesz) érdeklődésére emlékeztetett, Törökország befagyasztotta kapcsolatait az unióval a ciprusi elnökség miatt. Ez helytelen lépés – vélte -, mert rossz üzenetet küld Brüsszelnek Törökország EU-csatlakozási szándékáról az EU-hoz. Ez nem Törökország és Ciprus közötti kétoldalú kérdés, hanem arról szól, hogy Ankara milyen kapcsolatot akar kiépíteni a közösséggel – hangsúlyozta.

Ciprus a lengyel-dán-ciprusi trió utolsó tagjaként július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét fél évre.