Az elmúlt hét azzal kezdődött, hogy megtudtuk, a MÁV megszünteti a belső ellenőrzést végző compliance osztályát. Pedig a szervezet eddig rengeteg pénzt spórolt meg a vasútnak, amikor közbeavatkozott például egy nem létező járda felújításánál, vagy annál az informatikai tendernél, ami miatt a társaság végül menesztette a MÁV Informatika vezetőjét.

Budai Gyula mindeközben arról beszélt, hogy régen is a középparasztok jelentették a magyar vidéket, ezért ő megint olyanokat szeretne. Közben olyan alacsonyan vannak a magyar beruházási adatok, hogy gyakorlatilag a növekedés reménye is elszállt. Matolcsy György persze teljes foglalkoztatottságban reménykedik, és ötmillió adózót szeretne a mai durván hárommillió helyett.

Így viszont ez nem fog sikerülni, gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ha meg szeretnénk egyezni az IMF-fel, mondta el Király Júlia, az MNB alelnöke. Később az is kiderült, hogy az MNB múlt heti kamatvágását a Monetáris Tanács külső, kormány által jelölt tagjai döntötték el. A kamatvágás ügyében így kettészakadt a tanács, a legnagyobb ellenzők között Simor András elnökkel, és a két alelnökkel.

Simor később az Indexnek adott interjúban – amelyből kiderült, a monetáris tanácsban átvették az irányítást a kormány emberei – azt mondta, hogy még nem jött el a kamatcsökkentés ideje, és tévedés azt hinni, hogy az alacsonyabb kamat segít a gazdaságnak. A hitelezést nem az alacsonyabb kamat pörgetné fel, hanem az, ha a kormány nem a bankrendszer zsebéből akarna minden költségvetési lyukat betömni.

Addig viszont egyébként sem lehet növekedést várni, amíg nincs átgondolt gazdaságpolitika és kiszámíthatóság. IMF-megállapodás kell, már az eddigi csúszás vesztesége is háromszázmilliárd forint lehet három év alatt. Az IMF egyébként továbbra sem tudja, mikor jön vissza, a legutolsó levelükre ugyanis hónapok óta várják a választ.

Nem logikátlan, csak szokatlan

Matolcsy György közben arról beszélt, hogy a kormány döntései hiába tűnnek logikátlannak, nem azok, csak szokatlanok. A munkahelyvédelmi terv viszont olyan erős, hogy szerinte a vasbetont is átüti. Százezer új munkahelyet és teljes foglalkoztatottságot vár a tervtől. A valóság azonban nem igazán értett egyet a miniszter terveivel. Hiányzik a piaci kereslet, ezért év végéig a felmérések szerint egyáltalán nem lesznek új munkahelyek, az pedig továbbra sem látszik, miből fogják fizetni a munkahelyvédelmi tervet. Augusztusban az infláció is hat százalék volt, a legnagyobb Európában. A reálbérek négy százalékkal csökkentek. Százezer gázfogyasztót már így is lekapcsoltak a rendszerről, most pedig nyolcvan százalékkal nőhetnek a közműtartozások.

A hét elején bejelentették, hogy a kapuvári húsgyárban leáll a munka. A tulajdonos szerint a leállás csak átmeneti, hamarosan újraindulnak. Nem csak a kapuvári üzem van bajban, a zalaegerszegi Flextronicsnál is leépítések vannak. A vörösiszap-katasztrófáról elhíresült Mal válsága hatezer álást érinthet. A cég egy másfél milliárd forintos tartozást nem tud törleszteni a Bakonyi Erőmű felé, ami a hatalmas kinnlevőség miatt szintén csődhelyzetben van. A Demján-csoporthoz tartozó erőművet az MVM terezi megvenni, így lehet, hogy mégsem marad áram nélkül Ajka.

Egyre kevesebbet adnak el a Blackberry telefonjaiból, azért a cég egerszegi gyárából hatszáz embert küldenek el. A Hungaropharma patikacége is becsődölt, a két évvel ezelőtti hatszáz milliós nyereségük kétszáznegyven millió forintos veszteséggé változott. A magyar ipar is kínlódik, a termelési adatok az előző hónaphoz és tavalyhoz képest is csökkentek. A Demján-csoport viszont betörne Kínába egy hárommillió eurós befektetéssel. A kormány is folytatja a keleti nyitást, most éppen Kazahsztánnal tárgyalunk. Varga Mihály utazott ki a héten, hogy a gazdasági miniszterükkel találkozzon

Nem csak nálunk

A válság egyébként a vártnál gyorsabban pusztít, még az Egyesült Államokban is lassan indul be a növekedés. Ezért az amerikai kvázi-jegybank, a Fed úgy döntött, hogy havonta a magyar államadósságot elkölti a gazdaság élénkítésére. A hatalmas pénznyomtatás szakértők szerint Magyarországnak nagyon jól jön, ami már látszik is, hiszen a pesti tőzsde erőre kapott végre, a nagyobb részvények közül egyedül a Magyar Telekom nem tudott erősödni, a Mol és az OTP viszont szárnyalt a héten.

A Moody’s viszont azzal fenyegeti az Egyesült Államokat, hogy leminősíti őket a legjobb besorolásból, ha nem kezdenek valamit az államadósságukkal. Az adósságokkal az Európai Unió is küzd, de a német alkotmánybíróság a héten jóváhagyta az Európai Központi Bank tervét az eurósánc létrehozására. Az EKB így a megfelelő gazdaságpolitikájú, de megszorult országok adósságát fogja felvásárolni, hogy ezzel olcsóbban tudják magukat finanszírozni.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a válság miatt sokkal szorosabb egységre van szükség Európában. Az elnök évértékelő beszédében egy európai föderációt képzelt el, ahol Brüsszel ereje a tagállamok rovására nő. Közben a Gazprom visszatámadt, azzal vádolva az Uniót, hogy nem ők, hanem az EU avatkozik be a gáz vásárlói árába.

A régióban sem mindenkinek megy jól, Szlovénia például követte a magyar példát és pár év alatt eljátszotta a versenyképességét. Most ők is Európa peremére szorulhatnak. A csehek és a szlovákok még Magyarországot is adóparadicsomnak érzik, három év alatt körülbelül ezer cseh és tízezer szlovák cég költözött át hozzánk.