Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán beszélt arról, hogy „valószínűleg nem” lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába – attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket – stabil.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője az MTI-nek azt mondta, ő személy szerint eleve arra számított, hogy a kormány előbb-utóbb ki fog hátrálni a jegybankra vonatkozó tranzakciós illeték ötlete mögül, az ugyanis nehezen „ment volna át” az Európai Központi Banknál (EKB), és ebből következően a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), illetve az Európai Uniónál is.

Hozzátette: azt egyelőre nem tudni, hogy a 116 milliárd forintra tervezett összeg helyettesítésére mit talál a kormány. Megjegyezte, hogy véleménye szerint a kiadási oldalon kellene keresni mozgásteret, ott lenne még mit „megfogni”.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint szintén nem meglepő, ha az illeték nem vonatkozik az MNB-re. Meglepetés az lenne – negatív értelemben -, ha fennmaradna a javaslat, az ugyanis kiélezné a feszültségeket az EKB-val, illetve az EU-val – tette hozzá. „Nem ez a hír, a hír az lesz, hogy ezt mivel fogják helyettesíteni” – fogalmazott a szakember.

Az elemző szerint félő, hogy az ebből a típusú adóból várt bevételt a bankszektorra terjeszti ki a kormány, ami negatív hatással lenne a hitelezési dinamikára és ezáltal a gazdasági növekedésre.

Kondrát Zsolt szerint azonban nem csak ezt a rést kell betömni, ennél jóval nagyobb lyuk van a jövő évi költségvetésben, a hiányzó összeg akár a 400-500 milliárdot is elérheti. Nem nagyon hihető például az adóbeszedés hatékonyságának javításától várt többletbevétel sem, továbbá a kormány által jelzett növekedési pálya is túl optimista – mondta a szakember. Hozzátette, hogy elemzők körében általános várakozás a 4 százalék körüli hiány jövőre.