A kormányfő közölte: csütörtökön az EU tárgyalt Magyarország helyzetéről, az IMF/EU-tárgyalódelegáció uniós része pedig letett egy jelentést a közösség pénzügyi és gazdasági bizottságának a magyar tárgyalásokról. Ennek a dokumentumnak – amelyben „sokkal több konkrétum szerepel, mint bármely korábbi papírban” – van egy nagyon fontos pozitív megállapítása: elismeri, hogy Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre – fejtette ki.

Magyarország az IMF/EU-tárgyalások elején áll, és van egy nagy, legalább harminc javaslatból álló halmaz, amely egy tárgyalási pozíció, de „ezen az alapon nem lesz megállapodás”, ezeket az IMF/EU-elvárásokat ugyanis a magyarok nem tudják elfogadni, legfeljebb a bürokrácialeépítést, ha annak módszerében meg tudnak állapodni a felek – erősítette meg Orbán Viktor.

„Abban természetesen egyetértünk, hogy az a jó, ha az országnak minél kisebb a költségvetési hiánya, de az nem mindegy, hogy hozzányúlunk-e a nyugdíjakhoz, hogy elvesszük-e utazási kedvezményeket a nyugdíjasoktól, vagy hogy a családi pótlékot megszüntetjük-e. Ezen az áron nem kell IMF-megállapodás” – nyomatékosította, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy szükségesnek tartja az IMF/EU-megállapodást, amely meg is fog születni szerinte, de nem ezen az alapon, ezért a kabinet a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kabinet jól áll az egyik fontos céljának megvalósításában, az ország adósságcsapdából való kivezetésében. Az államadósság csökken – a 2010-es kormányváltáskori forintértékkel számolva jelenleg 77 százalék körül van a mértéke -, a devizahitelesek közül is sok százezernek nyújtott segítséget a kabinet, az eladósodott vállalatok szintjén azonban még nem történt elég változás, „ott boldogulok a legnehezebben” – fejtette ki. Közlése szerint a másik nagy vállalás, a munkahelyteremtés is jól áll, a közmunka például „kivételesen sikeresen halad”, vagyis nem igaz, hogy az emberek lusták lennének.

Az ősz legfontosabb feladatának a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását nevezte: nem lehet meghátrálni „akkor sem, ha például az IMF és az EU egyébként olyasmit kér tőlünk, ami lehetetlenné tenné a munkahelyvédelmi terv végrehajtását”. Arra a kérdésre, hogy meglesz-e a programhoz szükséges 250-300 milliárd forint, azt felelte, ez a kérdés áll az IMF/EU-tárgyalódelegációval folytatott vita középpontjában is, mert a nemzetközi szervezetek szerint az akcióterv nélkül rendben lenne az ország költségvetési egyensúlya. A magyar kabinet viszont úgy látja, megvan a büdzsében a szükséges fedezet. „Két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd megállapodást létrehozni. Ez lehetséges (…), jól haladunk” – közölte a miniszterelnök.

A kormányfő a rádióinterjúban említést tett arról is, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön bejelentette: az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási akciókkal kész hozzájárulni a súlyos szuverén kötvénypiaci torzulások enyhítéséhez. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, az EKB átlépte a Rubicont, ma ugyanis az a merev közfelfogás uralkodik Európában, hogy a jegybankok kizárólag a pénz értékének megőrzésével foglalkozhatnak. Ehhez képest az EKB-elnök bejelentése egy teljes áttörés – jelezte, hozzátéve, hogy szerinte ez a változás az eurózónához nem tartozó államok jegybankjaira is hatást gyakorol majd, de hogy pontosan milyet, azt még nem tudni.

Orbán Viktor hétfőn felszólal az Országgyűlésben napirend előtt, és – mint elmondta – ismerteti majd a parlament előtt álló legfontosabb feladatokat.