A Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés szorosabbra fűzésével a kínai-európai uniós kapcsolatok is erősödnek – hangsúlyozta Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő, amikor fogadta 16 ország – köztük Magyarország – kormányzati képviselőjét, egyben nemzeti koordinátorát.

A kormányfő, aki az EU integrációja mellett is kiállt, valószínűleg azoknak az uniós elégedetlenkedőknek „üzent”, akik nem vették jó néven, hogy Peking először tavaly Magyarországon, majd az idén Varsóban „külön” gazdasági együttműködési mechanizmust és hozzá szervezeti keretet is kezdeményezett. Nem hivatalos források szerint Brüsszel csaknem „megdorgálta” azokat az uniós tagországokat, amelyek szerepet vállaltak a Kína által 10 milliárd dolláros keretet biztosító rendszerben.

A kínai kormányfő áprilisban a lengyel fővárosban egy sor projekt tervét vetette fel a jelenlévő 10 uniós és 6 nem uniós ország magas szintű képviselőinek, továbbá egy 12 pontos javaslatsort tett az asztalra.

A javaslatok között volt egy, az együttműködést segítő, a kínai külügyminisztériumon belül kialakítandó titkárság felállítása, valamint hozzá nemzeti koordinátorok kijelölése.

Pekingben csütörtökön ünnepélyesen is megalakult ez a titkárság; az eseményen Magyarországot Takács Szabolcs, a külügyminisztérium globális ügyekért felelős államtitkár-helyettese képviselte. Magyarországon a mindenkori e pozíciót ellátó diplomata tölti majd be a koordinátori szerepet. Ez kiegészíti a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság intézményét. A kínai titkárság vezetője Szung Tao (Song Tao) külügyminiszter-helyettes, akivel Takács Szabolcs szerdán kétoldalú megbeszélést folytatott.

Szung kiemelte, a közép- és kelet-európai országokkal meglévő kapcsolatok új rendszere az átfogóbb és kiegyensúlyozottabb kínai-európai viszonyt, s egyben Európa jelenlegi nehézségeinek áthidalását hivatott elősegíteni.

„Magyarország kész arányosan kivenni részét a felvetett együttműködésből és természetesen a hozzá kapcsolódó 10 milliárd dollárból” – jegyezte meg Takács Szabolcs az MTI-nek az esemény helyszínén. Mint mondta a következő feladat azoknak a kritériumoknak a közös kialakítása lesz, amelyekkel a konkrét projektek megtervezhetők.

Az előrelépéshez „reális elképzelésekre és életképes projekt-javaslatokra van szükség” – húzta alá az államtitkár-helyettes. Hozzáfűzte: ezek felszínre hozásához a fejlesztési minisztérium, a szaktárcák, a HITA, vagyis Nemzeti Külgazdasági Hivatal közreműködésére is szükség lesz. „A folyamatot transzparenssé, nyilvánossá kell tenni” – állapította meg.

A 2011 júniusában Magyarországnak felajánlott 1 milliárd euró és a 10 milliárd dolláros keretösszegről a diplomata kijelentette: a két forrásnak mások a feltételei és részben mások a céljai. A 10 milliárd dollárból minden ország annyiban részesedik, amennyiben a felek számára elfogadható tervet tesz le.

Az egymilliárd euró felhasználásáról Takács Szabolcs elmondta, a pénzügyi, technikai feltételek részleteiről Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes május eleji budapesti látogatásán született megállapodás, s jelenleg a keret „projektekkel való kitöltése” folyik.