Az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke a tagállamok EU-nagyköveteinek tartott szokásos ősz eleji tájékoztatójában megállapította: a megoldatlan ciprusi kérdés miatt gyakorlatilag befagytak Brüsszel és Ankara között a csatlakozási tárgyalások.

Az idén júliustól december végéig tartó soros uniós elnökséget elvben egész Ciprus nevében látja el a nicosiai kormányzat, ám a gyakorlatban csupán a sziget görög lakosságú nagyobbik részét képviseli. Törökország 1974-ben megszállta Ciprus északi, törökök lakta részét, és ott kikiáltották a csupán Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Törökországnak, ha csatlakozni akar az EU jogrendjéhez, egyebek közt eleget kell tennie a vámunióról szóló közös szabályoknak is – erre azonban nem hajlandó, sőt még csak be sem engedi a ciprusi hajókat a török kikötőkbe, a ciprusi repülőgépeket a török repülőterekre.

Az elvben 2005 óta EU-tagjelölt Ankara már a ciprusi EU-elnökségi időszak kezdete előtt jelezte: amíg Nicosia látja el ezt a feladatkört, addig nem hajlandó politikai tárgyalások folytatására az uniós országok közös képviselőjével.

A török EU-csatlakozás gondolatát sokan ellenzik Európában, és azzal érvelnek: hasznos lenne ugyan, ha az EU különlegesen szoros kapcsolatokat alakíthatna ki Ankarával, ám a nagy lélekszámú Törökország – részben az európaitól eltérő, iszlám hagyományai miatt – nem kaphat teljes jogú uniós tagságot.

Van Rompuy most azt szorgalmazta, hogy a lehetőségekhez képest élénkítsék az EU-török kapcsolatokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU bővítése tovább folytatódik, és kiemelte a nyugat-balkáni országok csatlakozási törekvéseinek fontosságát.