Győztek a galambok az MNB-ben. Hogyan tovább?
Meglepetésre az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött az MNB Monetáris Tanácsa, vélhetően a 4 külső tag döntött a vágás, míg a 3 belső tag a tartás mellett.
A hatás vegyes, a forint pillanatnyi gyengülése ugyanis azt mutatja, hogy a befektetők nem örülnek a tanács külső és belső tagjai közötti szakadásnak, ám a határidős hozamok (pl. 3×6 FRA) alapján láthatjuk, hogy a piac egy ennél nagyobb kamatcsökkentésre is felkészült már.
Az üzenet egyértelmű, a Monetáris Tanács is a 1,2%-os recesszióba eső reálgazdaság segítségére siet, az inflációs cél háttérbe kerül. A fogyasztói árindex főleg a jövedéki adóemelések, ÁFA emelés és élelmiszerárak hatásai miatt emelkedett jelentősen. Az MNB-nek az utóbbi tényezőkre úgy sincs érdemi hatása, a lakossági oldalról pedig erős a dezinflációs hatás és a hitelezési aktivitás is rendkívül gyenge.
Mit várunk a piacon?
Az MNB valószínűleg teszteli a piacot, hogy mennyire negatívan reagál a lépésre. Szerintünk év végéig további csökkentéseket láthatunk: sikeres IMF/EU hitelkeret tárgyalások esetén akár 6,25%-ig vághatja a kamatot a Monetáris Tanács.
Megálljt parancsolhat azonban, ha a pénteken kezdődő amerikai Jackson Hole-i konferencia nagy kiábrándulást hoz a nemzetközi piacokon (pl. elmaradó QE3) és a befektetők kockázati étvágya ismét lecsökken.
Egy nemzetközi piaci korrekció ugyanis bármikor bekövetkezhet az európai aggodalmak kiújulásával, az amerikai várakozások pedig igen felfokozottak, elég csak a négy éves csúcson álló tőzsdeindexekre tekinteni.
Az EUR/HUF-kurzus és az MNB jegybanki alapkamat alakulása 2008 elejétől