Ma hajnalban tette közzé az OTP a 2020. negyedik negyedévére vonatkozó gyorsjelentését, a blue chipek közül utolsóként. Ahogy a Molnál, a Richternél, vagy a Magyar Telekomnál, az OTP esetében is a koronavírus által okozott válsághelyzethez mérten érdemes értékelni az eredményeket. Nézzük, milyen volt a teljesítménye az OTP-nek a második hullám csúcsán, és mit várhatunk a továbbiakban a legnagyobb hazai banktól!

Bevételek: még nőttek is tavalyhoz képest

Az OTP számára kamatbevételek alakulása az egyik legmeghatározóbb az eredmény szempontjából. Emellett fontos a díjak és jutalékok értéke is. Tavalyhoz képest egyikben sem történt túl nagy változás, ahogy a táblázat sorai is mutatják.

A nettó kamatbevételek, illetve az egyéb bevételek kismértékű növekedése, és a nettó díjak és jutalékok kismértékű csökkenése összességében rekord nagyságú bevételhez vezetett a banknál a tavaly év utolsó három hónapját vizsgálva. Mindenképpen pozitívként kell ezt értékelnünk: úgy tűnik ugyanis, hogy bevétel oldalról nem tudta megfogni a válság az OTP-t, bár nyilvánvalóan feltehetjük, hogy amennyiben a vírushelyzet sincs, talán ezeken a sorokon is még nagyobb növekedést sikerült volna elérni. Szintén jó jel ugyanakkor, hogy a 2020. első három negyedévében tapasztalt összesített bevételeket is rendre felülmúlta az OTP.

Működési eredmény: stagnálás, és ez jó hír

A működési eredmény az összes bevétel és a működési költségek különbségeként jön ki. A működési költségek 2020. negyedik negyedévében 2 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint 2019. hasonló időszakában; így 167,5 milliárd forintot kellett a mindennapi működésre szánnia a banknak. A kis növekedés értelemszerűen nem jelez problémát, gyakorlatilag teljes mértékben a statisztikai hibahatár szintjén van a különbség. Így viszont a bevételek minimális növekedése és a költségek minimális növekedése által a működési eredmény 100 millió forint híján a 2019-es érték: 139,9 milliárd forint.

Látható tehát, hogy amennyiben a normál működést nézzük, akkor továbbra is nevezhető pénzgyárnak az OTP. Persze nem lehet úgy tenni, mintha nem lett volna válság, azonban a válság utáni kilábalásra való tervezés miatt mégis fontos látnunk, hogy az alaptevékenység szintjén továbbra is rendkívül erős eredményeket láthattunk.

Céltartalékképzés

A fenti tökéletes összképet most is a céltartalékolás rontja. A bankoknál tipikus ugyanis, hogy egy válságidőszakban céltartalékokat képeznek a kockázatokra. A céltartalékolásra mértéke mindig jól jelzi, hogy milyen időszak állhat a bank előtt. A tavalyi év során a diagramon látottak szerint minden negyedévben volt bizonyos mértékű céltartalékolás, a harmadik negyedévben azonban már csak 5 milliárdos. Az újabb járványhullámok, és az elhúzódó válság és bezárások egyértelműen további tartalékolást tettek indokolttá a banknál a számok szerint, így 2020 utolsó három hónapjában 52,1 milliárd forintra rúgott ez az érték.

Természetesen a magas céltartalékolás nem azt jelenti tehát, hogy valami működési probléma lenne a banknál, hanem a válság közvetlen hatásai miatt felmerülő veszteségeket fedezi.

Szép profit, főleg a helyzethez képest

A fent kifejtett adatok és eredménysorok eredményeképp 71,5 milliárd forintos konszolidált adózási eredményt tudott elérni az OTP a tavalyi utolsó negyedévben. Az érték természetesen jóval elmarad az egy évvel korábbitól, amikor is ez a szám 103 milliárd forint volt. Azonban a vírus által kölcsönzött szemüvegen keresztül kell néznünk az adatokat: nemhogy valamilyen mértékű veszteségről kell beszéljünk ilyen magas céltartalékolás mellett, hanem jelentős profitot tudott összeszedni a vállalat. Emellett fontos még a tőkearányos megtérülés is (ROE), a banknak ugyanis régóta fontos célkitűzése ennek magasan tartása, ez sikerült is, 13 %-ot mutatott ez az érték a jelentés szerint.

Milyen következtetéseket vonhatunk le?

Most, hogy látjuk az OTP számait, érdemes összefoglalni, hogy milyen várakozásaink lehetnek a jövőre nézve. Annyit tudunk, hogy a menedzsment optimista: gyors gazdasági növekedést, és ezzel együtt a banktól javuló eredményeket várnak. Az osztalékfizetésre azonban most sem szabad várnunk; az eredménytől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján 2021. szeptember 30-ig egészen biztosan nem fog sor kerülni osztalékfizetésre az OTP részvényei után sem.

Az előttünk álló időszakban mind a vírushelyzet, mind annak a következményei is rendkívül fontos befolyásoló tényezők lehetnek. Továbbra sem lehet megjósolni, hogy mi történik ugyanis a hitelmoratórium 2021. június 30-án esedékes lejárta után. Ha nemfizető adósok tömkelegével találkozhatunk, vagy pedig esetleg további hosszabbítással, az feladhatja a leckét az összes hazai bank számára. Ha nem lesz jelentős, várt feletti probléma például a kiemelt fontossággal bíró vállalkozások törlesztésével, akkor viszont egy kockázati tényezővel kevesebbel kell szembenéznie az OTP-nek is. Az azonban biztos, hogy a válság elmúltával nem kell aggódnunk a legnagyobb hazai bank jövedelemtermelő képességei miatt-ezt a most közölt gyorsjelentés számai is masszívan alátámasztották.