A januári inflációs adat nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzőknek, de mindannyian az árindex jelentős megugrására számítanak még a tavasszal, és további emelkedést várnak az újranyitástól, aminek ideje még kétséges.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az éves maginfláció 4,2 százalékosra emelkedett a decemberi 4,0 százalékról. Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint januárban még 3 százalék alatt volt az éves infláció, de az év hátralévő részében már ezt meghaladó árindexre lehet számítani. Az év egészében 3,6 százalékos, decemberben pedig 4 százalék körüli inflációval kalkulál a szakember.

A januári adatok megfelelnek a várakozásoknak. A havi áremelkedéshez az élelmiszerek, a szolgáltatások, valamint az új autók drágulása is hozzájárult. Az éves adatot viszont lefelé húzta többek között az ingyenes parkolás, valamint a magas bázis, 2020 januárjában ugyanis kiugró, 4,7 százalékos volt az infláció. A K&H Bank vezető elemzője úgy látja, kockázatot jelent, hogy az inflációs folyamatokat pontosabban mutató, a változékony élelmiszer-, üzemanyag- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas szinten van, januárban 4,2 százalékos volt.

Németh Dávid szerint már februárban 3 százalékos árindex várható, azt követően további gyorsulás jön: áprilisban, májusban 4 százalék fölé kerül a mutató. Amikor 2020-ban a nyári nyitás megtörtént, akkor a szolgáltatások ára emelkedett, emiatt lényeges, hogy az idén mikor kerül sor a korlátozások eltörlésére, és ezt követően hogyan alakul majd a szolgáltatások ára – tette hozzá. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint is a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, míg áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára miatt 5 százalék közelébe ugorhat a mutató.

Idén 3,7 százalékos átlagos inflációra számít a tavalyi 3,3 százalék után. Az év elején mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a tavalyi elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében. Az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja – tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: januárban az üzemanyagok mellett felfelé húzta az inflációt a dohánytermékek áralakulása. Míg tavaly a szerencsejátékok áremelkedése szolgáltatta az egyedi hatást, idén az útdíjak emelkedése tölti be ezt a szerepet. A statisztikai hivatal végrehajtotta a szokásos január átsúlyozást is, ami a fogyasztói kosár összetételét illeti. Az eddig megszokott szabály nem változott, vagyis továbbra is a két évvel korábbi, tehát 2021-ben a 2019-es fogyasztási szerkezetet vették alapul – hívta fel a figyelmet a vezető elemző.

Némi meglepetésre ez azzal járt, hogy a szolgáltatások előző évi 27,3 százalékos súlya 25,9 százalékra módosult. Ez egy 5 százalékos szolgáltatás-áremelkedés esetében, amely az újranyitást követően könnyedén előfordulhat a túlkereslet miatt, közel 0,1 százalékponttal alacsonyabb inflációt jelent, csupán a súly megváltozása miatt – emelte ki. A legfőbb kérdés továbbra is az, hogy mi történik majd az árakkal a gazdaság újranyitását követően. Ha minden jól megy, erre tavasszal választ kapunk. Addig is, az infláció várhatóan erősödik majd az alacsony bázis következtében.

Mostani számításai szerint átmenetileg 4 százalékra ugorhat májusban a mutató – vélekedett Virovácz Péter. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy januárban kettősséget mutattak az inflációs folyamatok: míg a teljes fogyasztói árindex szinten maradt és a jegybanki cél alatt tartózkodott, addig az alapfolyamatokat leíró maginfláció a célsáv teteje fölé emelkedett. Az élelmiszerek áremelkedése lassult, bár még így is az átlagot meghaladó volt.

Az adóemelések miatt gyorsult a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése, miközben a tartós fogyasztási cikkek az eddiginél gyorsabban drágultak. Lassult viszont a szolgáltatások áremelkedése, ami azonban lehet, hogy részben annak köszönhető, hogy sok szolgáltatás el sem érhető, így az áruk sem tud emelkedni – jegyezte meg. A tavaszi hónapokban az üzemanyagárak tavalyi áresésének bázisba kerülése miatt az infláció növekedésére számít a szakértő. A monetáris politika szempontjából a januári adat nem okoz különösebb nyomást, bár figyelni kell a maginflációs folyamatokra, azok emelkedése az inflációs várakozásokba beépülve kockázatot jelent – állapította meg.