2024 december 22

Hogyan kezdjek tőzsdézni? – Starégiák

Alapok

A témában aktuális első cikkünkben olvashattak arról, hogy milyen típusú értékpapírokkal lehetséges kereskedni. Ez a cikk a stratégiákról és a kockázat kezelésről fog szólni. Amikor tőzsdei befektetések mellett döntünk, fontos meghatározni, hogy melyik befektetési irányba indulunk el. Minden szolgáltató és platform más és más instrumentum kereskedésére specializálódtak, illetve vannak olyanok, melyeken minden elérthető, de ezeknek is meg vannak a maguk korlátai.

A táblázatban látható, hogy mennyire nagyot ugrott a kisbefektetői számlák száma 2020-ban nagy amerikai szolgáltatóknál.

Milyen stratégiát válasszak?

Miután elhatároztuk, hogy tőzsdén kamatoztatnánk megtakarításainkat, fontos meghatározni, hogy milyen jellegű befektetővé válunk. A lehetőségek tárháza végtelen, de vannak olyan alap pillérek, melyekhez sokat segít ha ragaszkodunk. Itt három fő stratégiát fogunk górcső alá venni.

Hosszútávú befektetés

Ha időnk és energiánk nem teszi lehetővé, hogy naponta átgondoljuk a portfoliónk diverzifikációjának súlyozását, akkor érdemes a lehető leghosszabb távra tervezni. Itt több évre vagy évtizedre érdemes gondolni, de persze ha havonta módosítunk némileg a portfoliónkon, akkor azt is tekinthetjük valós hosszútávú befektetésnek.

Milyen előnyei vannak ennek a módszernek?

Ha megvizsgáljuk az amerikai indexek mozgását az elmúlt 50-10 évben akkor egy folyamatos növekedést láthatunk. Ennek oka, hogy az indexekben megtalálható vállalatok folyamatosan fluktuálódnak. Miközben a piacon változnak a cégek méretei úgy változtatják benne a súlyozást is. Így az egyre nagyobb cégek, egyre nagyobb árfolyamot tudtak hozni az indexnek, miközben a gyengébbek vagy stagnálók hátrébb szorultak.

A grafikon az S&P 500 index árfolyamát mutatja 1971-től. A növekedés 50 év alatt 3700 százalék körüli.

Az ezt megelőző cikkben már leírtuk, hogy indexeket csak ETF vagy határidős termékek formájában lehet venni, így önmagában az index árfolyama nem elegendő információ. Ahhoz, hogy mindig követni tudja a portfoliónk összetétele az indexet, rengeteg aktív menedzselés és tőke szükséges így valóbban egy ETF vagy határidő vásárlása a célszerű.

Határidő vagy ETF?

A határidős termékeket nem lehetséges évekig tartani, mert ezeknek lejáratuk van, de ha a később említett aktív kereskedést választjuk, akkor hasznos lehet ismerni az instrumentumokat. Az ETF nagy előnye, hogy a kibocsátó folyamatosan kezeli az eszközök mennyiségét, így 100 százalékban tudja követni az ETF az index mozgását. „Tehát ha veszünk egy SPY ETF-et akkor megkapjuk az SPX index-et.” Az idézőjelre azért van szükség, mert a valóságban természetesen nem igaz ez állítás sem jogi sem elméleti szempontból. Az ETF másik előnye, hogy léteznek tőkeáttételes verziók is minden típusra. Például a ProShares UltraPro S&P 500 (UPRO) ETF árfolyamának mozgása mindig háromszor akkora, mint a normális ETF-nek. Az ilyen instrumentumok előnye, hogy a tőkeáttétel költsége nem terheli az ETF tulajdonosát, de mégis ilyen pozícióban lehet évekig a pénze minden extra költség nélkül.

A grafikonon a tőkeáttételes és a sima S&P-re képzett ETF-ek mozgása látható.

Swing kereskedés

A swing kereskedés azt jelenti, hogy csak akkor vágunk bele a kereskedésbe, amikor beüt egy lehetőség és néhány óráig vagy néhány napig tartjuk a pozíciót. A swing technikát választó kereskedők a nagyobb ármozgásokra vadásznak. A swing kereskedéshez az instrumentumok fundamentális elemzésére is szükség van, mivel az ezen vizsgált tényezők hatására mozdul el a piac egyik vagy másik irányba.

A swing kereskedés azt jelenti, hogy csak akkor vágsz bele a kereskedésbe, amikor beüt egy lehetőség és néhány óráig vagy akár néhány napig tartod a pozíciót. A swing technikát választó kereskedők a nagyobb ármozgásokra vadásznak. A swing kereskedéshez a devizák fundamentális elemzésére is szükség van, mivel az ez által vizsgált tényezők hatására mozdul el a forex piac egyik vagy másik irányba.

Az ilyen nagyobb árfolyammozgások elcsípésének érdekében a swing kereskedők 24 óránál tovább tartják nyitva pozícióikat, olykor több napig is. A kisebb gyakoriságú ügyletek jó oldala, hogy kevesebb tranzakciós költséggel járnak (például a napi szintű ügyletekhez képest). Hátránya viszont a rollover díjak, bár még ez is semmi a spreadekhez és a lehetséges profithoz képest.

Másik ehhez hasonló módszer a több hétig vagy hónapig nyitva tartott pozíciók használata, melyek az aktív és a passzív befektetés keverékét jelentik. Ilyenkor az átsúlyozás nagyon gyakori, de nem szükséges a tőkeáttételek miatti kamatköltségen aggódni. Az intézményi befektetők körében is egyre nagyobb vita van arról, hogy az aktív vagy a passzív befektetési forma a sikeres választás, így magunkban ezt a kérdést fontos eldönteni. Érdemes esetleg a portfolió egy részét aktívan, míg egy részét passzívan befektetni. Az első módszer a passzív befektetés fogalmának felel meg.

Day trading

A napon belüli kereskedés legfőbb előnye, hogy nem kell mélyreható elemzéseket elvégeznünk egy adott részvény kapcsán, hiszen kizárólag a rövid távú hangulatváltozásokat akarjuk lekereskedni. Tehát a day trader tőzsdéző a piac hullámzásain lovagol, és leginkább annak örül, ha kellő mozgás (volatilitás) van egy részvényben.

A technikai daytrade (TDT) azért nagyon kedvelt a kisbefektetők körében, mert nem kell hozzá sok millió befektetni való tőke, mégis jelentős nyereség érhető el rajta a tőkeáttétel révén. Most jutottunk el a cikk sorozatunk azon pontjára, hogy a tőkeáttételt pontosan megmagyarázzuk.

Tőkeáttétel

Arra szolgál, hogy kölcsönbe kapott pénzzel megnöveljük a letétként elhelyezett összeget, és így sokkal nagyobb piaci pozíciót tudjunk nyitni. A befektetők a tőkeáttétel révén remélnek nagyobb hozamot. Ha minden jól alakul, a végső nyereség, levonva belőle a tartozást, sokkal nagyobb lehet, mint az eredetileg befektetett készpénz. Ha a dolgok nem alakulnak jól, komoly veszteség keletkezhet.
A tőkeáttétel (Leverage) lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrás többszörösével kereskedjünk. A tőkeáttételes kereskedelem azonban amellett, hogy magasabb nyereséggel kecsegtet, nem megfelelő körültekintéssel a teljes tőkeállományunkat is veszélyeztetheti. 

A daytrade kereskedés nem befektetés, ne keverjük bele a befektetési portfoliónkba a daytrade kereskedéshez felhasznált összeget. Legyünk tisztában azzal, hogy a daytrade kereskedés egy kockázatos tevékenység, melyben ha nem vagyunk sikeresek, akkor akár a teljes tőkénket is elveszíthetjük. A fentiek tekintetében tehát határozzunk meg egy konkrét összeget, mellyel elkezdjük a daytrade kereskedést. Az összeget úgy határozzuk meg, hogy elvesztése ne okozzon anyagi, lelki problémákat számunkra.