Az éhező emberek száma nem csökken elég gyorsan a héten publikált globális éhezési index (Global Hunger Index – GHI) szerint. 1990 óta nagyon sokat elért a világ az éhezés elleni küzdelemben, de 16 országban annyira súlyos GHI pontszámokat mértek, amelyek sürgős cselekvésre ösztönöznek – ismerteti a felmérés eredményét az euractiv.com.

„A szíriai, iraki vagy dél-szudáni helyi konfliktusok veszélyeztetik az ország élelmiszerellátását. A menekültek könnyebben kaphatják el a betegségeket, és gyakori körükben az alultápláltság – mondta el Bärbel Dieckmann, a német NGO Welthungerhilfe elnöke.”

Afrika és Közel-Kelet a negatív listán

A GHI három afrikai országban is nagyot rossz helyzetet mutat: Szváziföldön, Burundiban és a Comore-szigeteken.

Szváziföldön az élelmiszer-biztonság több okból is veszélybe került. Az országban magas a munkanélküliség, nagyok a jövedelmi különbségek és rengeteg HIV-fertőzött és AIDS beteg van. Az ENSZ adatai szerint 2012-ben a lakosság 26,5 százaléka volt HIV-fertőzött, ez a legmagasabb arány az egész világon. 2004 és 2006 között megduplázódott az éhezők száma, a várható élettartam mindössze 49 év.

A Comore-szigeteken a politikai instabilitás és a helyi konfliktusok miatt éheznek. A helyzet 2005-ig folyamatosan romlott, azóta azonban fordult a trend.

A béke és a politikai stabilitás 2003-ban kezdődött Burundiban, és az ország megkezdte a lassú kilábalást az évtizedes gazdasági recesszióból. A fejlődést azonban megakaszthatja az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, az óriási szegénység, a magas infláció és a gyenge oktatási rendszer.

Idén Irak kapta a második legnagyobb pontszámot az indexben. Az országban romlott a szolgáltatások színvonala, szenved az instabilitástól és az erőszaktól. Mindehhez hozzájárul, hogy rengeteg menekült érkezik a polgárháború sújtotta Szíriából. Így az éhező emberek száma 1990 óta megkétszereződött.

A gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

Az idei tanulmány fókuszába a rejtett éhezést helyezték. Világszerte 2 milliárd embert érint ez a jelenség, akik emiatt mikrotápanyag hiánybetegségekben szenvednek. A szervezetük nem jut elég vitaminhoz és ásványi anyaghoz sem.

A rejtett éhezés olyan embereket is érinthet, akik beviszik a szervezetükbe a szükséges kalóriát, de tápanyagokban szegény ételeket esznek. Ez a probléma leginkább a gyerekeket érinti.

Globálisan tekintve főleg a Szaharától délre fekvő afrikai államok és dél-ázsiai országok érintettek. Latin-Amerikában és a Karib-térségben kevésbé kritikus a helyzet, mert változatosabb étrendjük van, és kevésbé függnek alapvető élelmiszerektől.

A rejtett éhezés elleni küzdelemhez szükség lenne egy átfogó tanulmányra – figyelmeztetnek a jelentés készítői. Ebben a tanulmányban meg kell vizsgálni az országok mezőgazdasági és egészségügyi rendszerét, a csatornázottságot és vízellátást, a szociális hálót, az oktatást és a nők egyenjogúságának kérdéseit.

Szolidaritás kell a harchoz

A jelentésben az is olvasható, hogy globálisa 39 százalékkal csökkent a GHI. Több fejlődő ország is – Angola, Benin, Brazília, Ghána, Kambodzsa, Mali, Thaiföld, Peru és Vietnam – a felére csökkentette az indexet 1990 óta.

„A 21. században harcolni kell az éhezés és az alultápláltság ellen. Véget kell vetni az emberek szenvedésének, és mindenkinek biztosítani kell az egészséges, teljes életet – figyelmeztetett Klaus von Grebmer, az IFPRI kutatója.”

A Welthungerhilfe kampányt is indított az éhezés ellen, amelyet ezen a héten tartanak. Dieckmann szerint nem csak az egyéni adomány a fontos, hanem az is, hogy válságos években össze kell tartania az emberiségnek. Éppen ezért a világnak mindennél jobban szüksége van a szolidaritásra.