Rendkívüli Hírek:

2024 szeptember 13

Kispapírok alkonya

A kispapírokat sokáig a hosszan elnyúló hibernált állapot és a rövid lázrohamok dichotómiája jellemezte a BÉT-en. Annak ellenére is, hogy van néhány never ever ending story is a magyar parketten…

Végtelen történet

… ilyen végtelen történet például a Danubius felvásárlása, melyet még néhai Sir Bernard Schreier főtulajdonos kezdett agyusztálni. Majd két évtizeden át személyesen csipegetve tornászta fel magát a 80 százalék feletti befolyás magaslatára.

Az évek során érdekes játék alakult ki az alapkezelők és kisbefektetők, valamint a nagytulajdonos között. Az előbbiek a papír kivezetetésére spekulálva, arra vártak esztendőkön át, hogy megkapják a 6000 forint fölé tehető könyvszerinti értéket egy olyan papírért, mely a pénzügyi teljesítménye alapján nem ér többet 2000 forintnál. Míg a nagytulajdonos, vélhetően szintén a kivezetésre gondolva, a 2500-4000 forintos sávban próbált minél több részvényt venni, évtizedes aprómunkával, hogy majd a lehető legkisebb pakettet kelljen a könyvszerinti értéken felvásárolnia.

A történet vége csak a kivezetés lehet, amit ma már 5500 forinton áraz a piac, hiszen a szállodalánc ingatlanvagyona a hitelektől megtisztítva, részvényenként 8000 forintot is érhet.

Vásárlási láz

Azért a lázrohamos papírokra is jól emlékezhetünk. Ilyen volt Phylaxia emlékezetes – 8 (!) forintról induló – ralija 2009 nyarán. A papír keddről szerdára bepörgött, réssel nyitott. És mivel a rendkívüli helyzetben a tőzsde 50 százalékos limitet engedélyezett, plafonig húzták a papírt. Csütörtökön reggel még 50 százalékos limittel is megállíthatatlannak tűnt a száguldás, délelőtt már 22 forintnál járt a kurzus, aztán megérkeztek az eladók, s a későn érkezők nagy bánatára, alig egy óra alatt parkettre szórták a Phylát.

Ami kedden 8 forinton még bomba üzlet lett volna, szerdán 15 forinton már nem volt annyira rossz, de akik csütörtökön eszméltek, csúnyán beragadtak a papírba. Aztán leshették a híreket a részvény feldarabolásáról és összevonásáról, a salto mortale látványosságát ígérő akvizíciókról és a James Bond filmeket idézően titokzatos befektetőkről. Hírt illeszteni ugyan minden várakozáshoz és piaci mozgáshoz lehet, de a Phylaxia körüli felhajtás a hangulati kereskedés egyik iskolapéldájává vált az elmúlt évtizedben a pesti parketten.

Csak a chipek!

A forgalom koncentrálódása és a midcapek, kispapírok perifériára szorulása nem budapesti jelenség. Még Varsóban is, ahol közel félezer cég forog a parketten, csupán 10 blue chip adja a forgalom 70 százalékát. Ehhez képest nálunk a bő félszáz papírból 4 részvény viszi a prímet, vagyis Pesten még nagyobb a forgalomkoncentráció. Bár korábban többször is volt rá példa, hogy a blue chip ralik végén a kiáramló pénz beizzította a kisebb papírok piacát, de az utóbbi években elszürkült ez a terület. Talán két érdekesebb papírcsoport mégis maradt.

osztalek_130605Az egyik a jól modellezhető, áttekinthető üzletpolitikát folytató, egykor reményteljes kisrészvények köre, melyeknek hűséges befektetői vannak. Igaz, elemező már ezeket a papírokat sem  modellezi. Ilyen például a Zwack, melyet a német kisbefektetők családi ezüstként őriznek, s jó években a rendes osztalék mellett mindig csurran-cseppen egy kis rendkívüli kifizetés. De itt említhető a kivezetési sztorit ígérő Danubius, vagy a mára osztalékpapírrá szelídült, ám a költekezőbb költségvetési korszakokban lendületes Állami Nyomda. Ide tartozott sokáig a Rába is, ám a többségi tulajdon állami kivásárlásával tovatűnt a szakmai befektető sztori lehetősége.

A másik csoportot a kockázatosabb részvények alkotják. Ezeket időről időre felkapja a piac, aztán gyorsan ejti őket. Ha a Zwack, a Danubius vagy az Állami Nyomda befektetői hűségesek, akkor a Phylaxiát, az Est Mediát (econet.hu), a Hunmining-ot (korábban Genesis) vagy a Nutexet (korábban Humet) a futó kalandok közé sorolhatjuk. Sokan megtöbbszörözték a pénzüket ezekkel a papírokkal, de vannak, akik megégették magukat. Ebben a részvénykörben az árfolyamhullámzás mögé alig-alig lehet hírt illeszteni, a fundamentumok nem feltétlenül követhetők, s gyakran a technikai elemzés sem nyújt kapaszkodókat. Ami folyik, azt hangulati kereskedésnek nevezhetjük.

Hálátlan elemzők

Nemcsak a forgalom döntő hányadát adják a blue chipek, de az elemzői figyelem javát is leköti az OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter. Korábban üdítő színfoltnak számított nagy néha egy Zwack vagy Graphisoft, netán Állami Nyomda, esetleg Danubius elemzés. De mostanában alig várhatunk ilyesmit az elemzőktől.

Az sem javította a kispapírok megítélését, hogy az elmúlt években két olyan társaság is csúnyán elcsúszott a parketten, amelyektől sokat várt a piac.  A két csúnya történet az alternatív energiaszolgáltatásban érdekelt E-Star (ex-RFV) és a pénzügyi szektort képviselő CIG Pannónia Biztosító nevéhez kötődik. A különbség talán annyi, hogy az elemzők és a szakírók az E-Startól nagyon sokat vártak, a CIG-ben meg a profik közül senki sem bízott igazán. Ettől függetlenül mindkét papír olyan mélyrepülést produkált, hogy gyakorlatilag eltűntek a „tőzsderadarok képernyőjéről”.

btel_121211Utolsó mohikán

Az ígéretes hazai kispapírok utolsó mohikánja most egyértelműen a BTel. Nem szokványos pályát futott be az elmúlt három évben a hazai tőkepiacon a Business Telecom Nyrt. (BTel). Már az is meglepetést kelt, hogy a tavalyelőtt májusban a BÉT-re vezetett papír árfolyama nem omlott össze, ahogy azt az elmúlt évek vállalati IPO-i esetében rendre láthattuk.

A BTel számos sikeres kötvénykibocsátást tudhat maga mögött, s tavaly augusztus óta immár a frankfurti tőzsdén is jegyzik a részvényt. Bár korábban ágazati elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az országos hálózat kiépítése idővel felfalhatja a dinamikusan növekvő BTel profitját. De a cégnek nem célja a Magyar Telekom vagy az Invitel hálózatához hasonló országos lefedettség elérése. Üzleti modelljük inkább a fehér foltok lefedésén alapul, vagyis a kiemelt, sűrűn lakott területek mellett jellemzően azokat a településeket látják el mikrohullámú szolgáltatással, ahol gyenge a konkurencia, s nincs kiépítve korszerű vezetékes hálózat. Emellett a nemzetközi terjeszkedésre is fókuszál a társaság, részint a környező országokban, másfelől, szinergiában a frankfurti tőzsdei jelenléttel Németország keleti tartományaiban tesztelik a BTel modellt.