Még le sem zárult a Norbi Update Lowcarb Nyrt részvények szeptember 8-án indult, s a hirdetmény szerint 26-ig tartó jegyzése, máris ütésváltásra került sor a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) és a társaság között. A befektetők a jegyzés felfüggesztését követelték, a kibocsátó pedig cáfolatot tett közzé.

Mi lesz az apporttal?

A Norbi a törzsrészvényekből, minimum 800 ezer darab és maximum 2,2 millió darabot értékesítenek 990 forintos áron. A kibocsátást kísérő média kampányban fellépett André Agassi ex-teniszező is, előbb „üzlettársként”, utóbb már csak az „Arcát” adva. De a parázs vita nem csupán Agassi státusa miatt robbant ki. Ennél nyugtalanítóbb, hogy Schóbert Norbertnek „nem volt ideje” a cégbe apportálni a tulajdonában lévő névjegyeket. Csak annyit kötöttek ki, hogy a cég 2019-ig használhatja azokat.

Nem igazán megnyugtató a Norbi közleménye, mely szerint Agassival marketing szerződést kötöttek, továbbá Schóbert Norbertnek a „megállapodás időtartamának lejáratát megelőzően szándékában áll, hogy a védjegyeket a Társaságba apportálja”. Az apportálás szándékának kinyilvánításával Schóbert Norbert „tervezi az apportálást, de nem tett kötelező érvényű nyilatkozatot arról, hogy azt végrehajtja.”

Elemző legyen a talpán, aki ebből modellezni tudja, hogy akkor most várhatóan apportálják a védjegyeket, vagy sem.

Nem csak nálunk hullik a férgese

Szerencsésebb lett volna, ha nincsenek ilyen félreérthető momentumok, hiszen a pesti parketten nem csupán ritka madár az IPO, de még közülük is jobbára csak fekete hollókat foghat ki a vigyázatlan befektető. Már nálunk is mindenre van statisztika. Ebből kitűnik, hogy egy kerek évtized egy híján 30 kibocsátásból csupán 4 (!) esetben (Park, Alteo, Plotinus és Altera) mondhatjuk, hogy a jelenlegi részvényár szignifikánsan meghaladja a bevezető árat. A többi esetben legfeljebb azok jártak jól, akik kivárták a bukdácsolást, s később belevettek valamelyik hangulati raliba.

Az utolsó „nagy sztori” a 938 forinton parkettre lökött CIG Pannonia volt. Mostanában a 200 forintos lélektani szint fölött vitorlázik a papír, melyen a mezei jegyzők egy percig sem kereshettek, csak azok járhattak jól, akik ügyféldiszkonttal vásároltak, illetve azok a bennfentesek, akik korábban zárt körben jóval olcsóbban jutottak a részvényhez.

Ne gondoljuk azért, hogy a BÉT valamiféle sötét verem. A tengerentúlon is hullik a cégek férgese. Talán az torzíthatja a hazai statisztikát, hogy az alacsony likviditás miatt a tőkeerős cégek be sem férnek az ajtón. Így a „kis pénz, kis foci” elve érvényesül.

A névadók előre kiveszik a pénzt

A Norbi üzlet egy igazi magyar álom. De ettől még lehet sikeres a tőzsdén. Sőt, az sem kizáró ok, hogy a cég divathullámot lovagol. Sokkal nyugtalanítóbb a már említett bizonytalanság a védjegyek jövőjét illetően, hiszen a védjegy nélkül használhatatlan a „szörf”. Hiába is tartana ki a hullám.

Valójában a Norbi cég névadói sem bíznak a társaság fényes jövőjében. Erre utal, hogy a kibocsátásból befolyó legalább 792 millió és legfeljebb 2178 millió forintnak csak a 84 százalékát, de maximum 840 millió forintot szánnak a tőkeemelésre. Más szóval, komoly érdeklődés esetén 1 milliárdnál is többet kivesznek a cégből. Ez negatív üzenet a leendő kistulajdonosoknak, akik azon morfondírozhatnak: ugyan miért szálljunk be, ha a nagyok épp kiszállnak.