Bár most épp egy kisebb korrekciónak lehetünk tanúi a magyar állampapírpiacon, a hozamok trendszerűen esnek, pedig három hitelminősítő tartja bóvliban a magyar államadósságot. Mintha senkit sem érdekelne, hogy mit mondanak a hitelminősítők.
Kit érdekelnek a hitelminősítők?
Mindent vesznek az állampapírpiacon a befektetők, lényegében a fundamentumoktól teljesen függetlenül, ha hozamot ígér – vélekedett Pechl Ferenc, az Equilor állampapírpiaci szakértője. Mondván, nincsenek most könnyű helyzetben az intézményi befektetők, mert irdatlan mennyiségű pénz keresi a helyét, s a svájci betétek után büntető kamatot kell fizetni, a fejlett piaci kötvények hozama meg a zérushoz konvergál. Ebben a helyzetben kifejezetten vonzóak a magyar kötvények. Bármit mondanak is a hitelminősítők, mert Ukrajnához, Venezuelához, Görögországhoz képest, kvázi kockázatmentesen lehet extra hozamhoz jutni a magyar állampapírpiacon.
Historikus hozamvölgyben is van lejjebb
Annak ellenére is folytatódhat az évek óta tartó hozamcsökkenés a magyar állampapírpiacon, hogy soha nem láttunk ennyire alacsony hozamokat – mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank makro-elemzője. Hozzátéve: igaz, hogy a 10 éves magyar államkötvény hozama 2,79 százalék, de még így is 1 százalékpontos a hozamelőnyünk a lengyel 10 éves állampapírral szemben. Míg mondjuk a 10 éves német államkötvény hozama már fél százalék alatti, az 5 éves kötvényé pedig mínuszba csúszott.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az intézményi befektetők által figyelt mutatók – GDP, infláció, államháztartási hiány, munkanélküliség, adósságráta – közül egyedül a GDP arányos államadósság mondható kifejezetten „csúnyának”. Éppen ezért a magyar állampapírok iránti kereslet nem csak fennmaradhat, de az EKB pénznyomdájának márciusi felpörgése újabb lendületet adhat a vevőknek.
Árnyalhatja a képet a Magyar Nemzeti Bank is, amennyiben Matolcsy György jegybankelnök jelezte, márciusban újragondolják a kamatvágás lehetőségét, ami a rövid oldalon hozhat a mostaninál – a 3 hónapos DKJ hozama 1,70 százalék – is alacsonyabb hozamokat.
Az S&P léphet elsőként
Észre kell venni, hogy a historikusan alacsony állampapírpiaci hozamok olyan időszakban tapasztalhatóak, amikor a mindhárom nagy hitelminősítőnél „bóvli” besorolású a magyar államadósság. Ürmössy Gergely arra is emlékeztetett: mindhárom minősítő egyértelmű felminősítési kritériumként fogalmazta meg a GDP arányos államadósság leszorítását, a fenntartható gazdasági növekedést és a befektetőbarát üzleti hangulatot. Éppen ezért, ha idén csökkenő pályára állna az államadósság, akkor leghamarabb jövő év elején kerülhetünk vissza a befektetésre ajánlott kategóriába. Ennél korábbi lépés, csak az S&P esetében várható, mert náluk két kategóriával vagyunk a befektetésre ajánlott szint alatt, ezért elképzelhető, hogy már idén egy lépcsővel feljebb léphet a „bóvlin” belül a magyar államadósság besorolása.
