A 2007-2008-ban kialakult, még a válság előtti helyzetnek főszereplői voltak a devizahitelek és azok a hitelfelvevők, akik nem számoltak azzal, hogy változhatnak életkörülményeik, elveszhet a munkájuk, vagy egyszerűen csak születhet gyermekük. Ők szembesültek a válság során a törlesztési problémákkal, és a helyzetük továbbra sem tekinthető megoldottnak.

Éltek a lehetőséggel, majd jöttek a pofonok

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője rámutatott arra, hogy 2007 előtt minden körülmény optimális volt az ingatlanpiacon, a vevők jelentős része pedig kihasználandó keretnek tekintette a bankok által nyújtott kölcsönt, és akár két-három lakást is megvettek hitelből – gondolva például gyermekeik lakhatására -, azaz csak éltek a lehetőséggel. Ugyanakkor nem gondolták végig, mi lesz később. Kellettek hozzá az elmúlt években kapott pofonok, hogy ma már reálisabban lássák a helyzetüket – jegyezte meg a szakértő.

A lakáshitel törlesztésének nehézsége a mai magyar társadalom legszélesebb rétegét érintő, egyben legnagyobb egzisztenciális problémája, mely sürgős és hatékony megoldást kíván. Amellett, hogy együtt érzünk a nehéz helyzetbe kerültekkel, ha objektíven tekintünk a kérdésre, akkor nem mondhatjuk egyszerűen azt – amit sok devizahiteles szeretne -, hogy nem létezik a lakáshitel, amit felvettek. Ugyanis, ha hirtelen nem létezne lakáshitel, mint hiteltermék, akkor azonnal vissza kellene vinni a felvett összeget a bankba. Ez azonban a legtöbb ingatlantulajdonos számára jelenleg teljesíthetetlen, tehát nem megoldás, ezt még a korábbi alacsony árfolyamon sem tudnák rövid idő alatt teljesíteni.

Bedőlne az ingatlan- és a bankpiac

A devizahitelesek tehát nem tudják ilyen módon semmissé tenni a hiteleiket, csupán a normális, megszokott banki ügymenettel működhet a törlesztés. A szakértő rámutatott arra, hogy ha minden devizahiteles egyszerre próbálná eladni a lakását, hogy visszafizesse a felvett kölcsönt, azzal hatalmas mennyiségű ingatlan kerülne egyszerre a piacra, miközben jelenleg rendkívül mérsékelt a vevők száma. A több százezer lakást nem tudná felvenni egy olyan piac, ahol például Budapesten is kevesebb mint 20 ezer tranzakció születik most egy évben.

Tavaszig várhatóan nem lesz új mentőcsomag

A kormány átfogó megoldást szeretne a devizahiteles problémára, arról azonban, hogy ez mikor és miként valósulhat meg, egyelőre nincs információ. A kormány jogilag tiszta helyzetet szeretne, a Kúria azonban álláspontja kialakításához meg kívánja várni az Európai Unió Bíróságának. A luxembourgi székhelyű intézménye főtanácsnoki véleménye várhatóan februárban születhet meg, a végleges döntés pedig a tapasztalatok szerint azután két-három hónappal. A Kúria azt követően tud majd állást foglalni – nyilatkozta korábban a Kúria elnöke.

Egy ilyen megoldás esetén tehát összeomolna az ingatlanpiac és akár a bankpiac is. Pedig az ingatlanpiac számára a bankok jelenléte nélkülözhetetlen, hiszen ma is csak bankhitel segítségével tud nagyon sok fiatal lakást vásárolni, különösen ha a szülők sem segíthetnek, mert mondjuk ők is lakáshitel-problémákkal küzdenek.

A bankok egyébként az elmúlt évben már egyre kedvezőbb hiteltermékekkel álltak elő, ami nem csak kedvezőbb kamatokat jelent a csökkenő alapkamatok hatására, hanem komolyabbá vált az előminősítés, tervezhetőbbek lettek a hiteltermékek – jegyezte meg Balla Ákos.

A Balla Ingatlanirodák vezetője szerint mindössze azt lehet vizsgálni a devizahitelek kapcsán, hogy bizonyos díjakat vajon jogosan számítottak-e fel a bankok, hogy megfelelően lettek-e kalkulálva a különböző banki díjak, az egyoldalú díjemelések tisztességesek-e. Amennyiben nem, akkor természetesen ezeket a bankoknak helyesbíteni kell, de ettől még a súlyos bankteher ott marad az ügyfelek nyakán.

Nem csak a lakosság van bajban

Az ingatlanszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a lakosság, hanem a kereskedelmi és ipari ingatlanok is hasonló problémákkal küzdenek. Akadnak olyan szállodák az országban, melyeken akár négy-ötmilliárd forint is lehet a bankhitel, ami ráadásul devizahitel. Ilyen hitelmennyiség, és a megemelkedett törlesztőrészletek mellett nehéz olyan jól működniük ezeknek a szállodáknak, hogy a vendégek ezt a nehézséget ne vegyék észre. Az ilyen szállodák sűrűn egyeztetnek a bankokkal a hitelek törlesztése ügyében, vagy éppen már banki felügyelet alatt állnak.

De nem csak a nagy cégek küzdenek a törlesztéssel, hanem a kisebb vállalkozásoknak is vannak frank- vagy euróhiteleik. Amennyiben a megrendelésállományuk stabil maradt a válság évei alatt, akkor ki tudják termelni a megemelkedett költségeket, de ha csökkent a megrendelés, mérséklődött az árrés, akkor már gondok jelentkeznek a törlesztéseknél. Ekkor a vállalkozás elbukhatja a korábban tulajdonolt ingatlant, vagy kedvezőtlenebb lokációt választ, vagy kisebb, esetleg rosszabb állapotú ingatlant vásárol, bérel.

A Balla Ingatlanirodák ügyvezetője szerint tehát a cégek ugyanazzal a problémával állnak ma szemben, mint a magánszemélyek, párhuzamot lehet vonni a két csoport helyzete között. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hitelprobléma nem csak a devizahiteleseket érinti, hanem a forinthitelesek helyzetével is foglalkozni kell.