Újabb területen nyílt front az amerikai–kínai gazdasági háborúban. A Trump-kormány javaslata szerint megtiltanák a kínai légitársaságoknak, hogy az orosz légtéren keresztül repüljenek az Egyesült Államokba. A cél az, hogy véget vessenek annak a versenyelőnynek, amelyet a kínai cégek élveznek az amerikai légitársaságokkal szemben. Miközben Washington a ritkaföldfémek exportkorlátozásával is szembesül Peking részéről.

A Trump-kormány korlátozná a kínai légitársaságokat az orosz légtérhasználatban. Forrás: Unsplash (illusztráció)

A Trump-kormány új javaslata szerint megtiltaná a kínai légitársaságoknak, hogy az Egyesült Államokba tartó és onnan induló járataikon átrepüljenek az orosz légtéren. A döntés célja, hogy megszüntesse azt a versenyelőnyt, amelyet a kínai cégek élveznek az amerikai légitársaságokkal szemben miután utóbbiak 2022 óta nem használhatják az orosz légteret az ukrajnai invázió miatti szankciók következtében – olvasható a hír a Reuters oldalán.

Egyenlőtlen verseny az égen

A kínai légitársaságok jelenleg rövidebb útvonalon repülhetnek Peking, Sanghaj vagy Guangzhou és az amerikai városok között, mert továbbra is használhatják Oroszország légterét.
Ez akár 1,5–2 órával is lerövidítheti a repülési időt, miközben üzemanyag-megtakarítást és költségelőnyt is jelent számukra.

Ezzel szemben az amerikai légitársaságok, például az American Airlines, Delta és United – kénytelenek kerülő útvonalakon, Alaszka és Kanada érintésével repülni, ami magasabb jegyárakat és hosszabb menetidőt eredményez.

A Közlekedési Minisztérium (DoT) szerint ez a helyzet „jelentős versenyhátrányt okoz” az amerikai cégeknek, és torzítja a piaci feltételeket.

Az orosz légtér lezárása 2022 óta tart

Az Egyesült Államok és több nyugati ország 2022 márciusában tiltotta meg az orosz járatok átrepülését saját légterén, válaszul Moszkva Ukrajna elleni inváziójára.
Erre válaszul Oroszország is lezárta a légterét az amerikai és európai légitársaságok előtt, ám a kínai és más ázsiai légitársaságok számára nyitva hagyta azt.

Ez az egyoldalú korlátozás azóta éles piaci torzulást hozott létre az észak-csendes-óceáni útvonalakon.
A kínai cégek például az Air China, China Eastern és China Southern növelni tudták részesedésüket a transzpacifikus járatok piacán.

Mit tartalmaz a javaslat?

A Trump-adminisztráció által előkészített tervezet szerint az amerikai légi engedélyek birtokában repülő külföldi légitársaságok, így a kínaiak is, nem használhatnák az orosz légteret az USA-ba tartó járataikon. A szabályozás nem vonatkozna a kizárólag teherszállító (cargo) járatokra. A korlátozás célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a „nemzetbiztonsági kockázatok” csökkentése.

A javaslat még nem lépett hatályba, de ha elfogadják, az újabb feszültséget szülhet Washington és Peking között.

Kína válasza és a háttérben a ritkaföldfém-háború

A bejelentés időzítése nem véletlen. Peking épp most szigorította a ritkaföldfémek köztük a gallium és germánium exportellenőrzését, amelyek kulcsfontosságúak az amerikai chipgyártásban és hadiiparban.

A légtérhasználati korlátozás így nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai válaszlépésként is értelmezhető, amely a kereskedelmi háború újabb fejezetét nyithatja meg a két szuperhatalom között.

Miért fontos ez a piacnak?

Az amerikai légitársaságok szerint a kínai cégek versenyelőnye évente több százmillió dolláros kárt okoz nekik.
A rövidebb orosz útvonalak csökkentik az üzemanyag-költséget, a repülési időt és a személyzeti költségeket,
miközben az amerikai cégek nem tudnak azonos árakkal versenyezni.

A Trump-kormány célja, hogy ezt a versenyhátrányt megszüntesse, és nyomást gyakoroljon Kínára a ritkaföldfém-politika és a technológiai exportkorlátozások enyhítése érdekében.

Újabb repedés a globális légi térképen

Ha a javaslat életbe lép, az USA–Kína közötti légi közlekedés tovább bonyolódik,
miközben az orosz–kínai gazdasági tengely tovább erősödhet.
A szakértők szerint ez a döntés hosszú távon újraírhatja a nemzetközi légi útvonalakat és
a globális légitársasági verseny szerkezetét is.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)