2024 november 07

Bemutató szívműtét Szegeden

Ungi Imre, az SZTE invazív kardiológiai részlegének főorvosa a műtét előtt újságíróknak elmondta, a koszorúerek elzáródása az esetek túlnyomó részében heveny szívinfarktushoz vezet, annak a leghatékonyabb kezelési módja az azonnali katéteres érmegnyitás, amely számos esetben megmenti a beteg életét.

A szívkatéterezéssel vizsgált betegek 25-30 százalékánál az orvosok régen – esetenként több éve – elzáródott koszorúereket találnak. Ilyen esetekben a más erek felől kifejlődött „áthidalások” életben tartják az érintett szívizmot, de ez a táplálás kevés a normális életvitelhez, ezért e betegek esetében gyakori a szívelégtelenség, a -ritmuszavar, amely időnként hirtelen szívhalált is eredményez – közölte a szakember.

A főorvos elmondta: az ilyen páciensek gyógyszeres kezelése esetén gyakorta ismételten jelentkeztek a panaszok, megoldást sokuk esetében csak a nyitott szívműtét hozhatott. Az utóbbi időben azonban számos különleges eszközt és technikai eljárást fejlesztettek ki a régóta elzáródott erek katéteres megnyitása érdekében. A beavatkozások a meszesedés okozta koszorúér-szűkületek kezeléséhez képest speciális eszközöket, előkészítést és komoly rutint igényelnek, emellett időigényesek, átlagosan háromórásak, de nem ritkák a hatórás műtétek sem – tette hozzá Ungi Imre.

Közölte, az elzáródott érszakaszt milliméterről milliméterre kell megnyitni, úgy, hogy az esetleges elágazásokra, kanyarokra csak finom jelekből következtethet az operáló orvos. A beavatkozások kockázata azonban lényegesen alacsonyabb a nyitott szívműtéteké, s a páciens egy-két nap múlva elhagyhatja a kórházat.

Ma Magyarországon elsősorban a Szegedi Tudományegyetemen végzik az ilyen típusú műtéteket, évente 100-150 beavatkozást, emellett rendszeresen tartanak élő műtéti bemutatókkal illusztrált továbbképzéseket. A szombati – Gerald Werner darmstadti professzor által elvégzett – műtétet több mint száz hazai, illetve Kelet-Európa tizennégy országából érkezett orvos követte élő televíziós közvetítésen.