Elképesztő mennyiségű pénzáramlás indult a lakossági állampapírpiacon. A BMÁP-kifizetések után 238 milliárd forintot fektettek be egy hét alatt, döntően fix kamatozású papírokba. Az ÁKK stratégiája bejött és a befektetők a stabil hozamot választották.

A szeptember végi óriási BMÁP-lejárat után hatalmas pénzmozgás indult meg a lakossági állampapírpiacon. Több mint 238 milliárd forintnyi befektetés érkezett egyetlen hét alatt, ami az év harmadik legnagyobb forgalma – derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból.

A lejáró BMÁP dobta meg a piacot

A kifizetések mögött álló forrás sem volt mindennapi háztartások mintegy 450 milliárd forintnyi tőkéhez és kamathoz jutottak a BMÁP-lejárat révén, ennek közel fele azonnal vissza is áramlott az állampapírpiacra. Bár a befektetők egy része más megtakarítási formákat is keresett, az ÁKK stratégiája egyértelműen működött. A pénz jelentős része a fix kamatozású papírokba vándorolt.

Melyik állampapír lett a hét nyertese?

A részletes értékesítési adatokból egyértelmű trend rajzolódik ki:

• Fix Magyar Állampapír: 128,96 milliárd forint
• Magyar Állampapír Plusz (MÁP+): 55,19 milliárd forint
• Bónusz Magyar Állampapír: 41,49 milliárd forint
• Kincstári Takarékjegy: 11,42 milliárd forint
• Prémium Magyar Állampapír: 0,96 milliárd forint
• Nyomdai MÁP Plusz: 0,56 milliárd forint

A Fix Magyar Állampapír és a MÁP+ volt a két legnagyobb nyertes: előbbi 5,3-szoros, az utóbbi pedig 12,5-szeres értékesítési növekedést produkált az előző tíz hét átlagához képest.

Ezzel szemben a változó kamatozású konstrukciók, mint a BMÁP és a PMÁP sokkal visszafogottabb érdeklődést kaptak, ami azt jelzi, hogy a lakosság egyre inkább a kiszámítható, stabil hozamot kínáló befektetéseket részesíti előnyben.

Az ÁKK stratégiája működik

A friss adatok alapján a fix kamatozású papírok aránya 82 százalék fölé emelkedett, míg a változó kamatozású kötvényeké 17,8 százalékra zsugorodott. Ilyen magas arányra több mint fél éve nem volt példa.

Ez pontosan illeszkedik az ÁKK „új tervéhez”, amelynek célja, hogy a lakossági portfóliókban csökkenjen a kamatkockázat. A fix hozamok ugyanis a jelenlegi, fokozatosan csökkenő inflációs környezetben stabilabb és kiszámíthatóbb megtérülést kínálnak.

Miért fontos ez a fordulat?

A változó kamatozású állampapírok, mint a BMÁP és PMÁP, az elmúlt években rendkívül népszerűek voltak, hiszen az inflációs időszakban ezek kínálták a legmagasabb hozamot. Most azonban, hogy a kamatkörnyezet normalizálódik, a befektetők inkább a biztonságot és stabilitást keresik.

A kormányzati cél egyértelmű. A háztartási megtakarításokat továbbra is az állampapírpiacon tartani, és ezáltal csökkenteni Magyarország külső finanszírozási kitettségét. A múlt heti adatok azt mutatják, hogy ez a stratégia sikerrel jár.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock