Chakrabarti elmondta: más intézményeket is bíztatnak, hogy csalatkozzanak a kezdeményezéshez, amelyben nagy, munkahelyteremtő infrastruktúra beruházásokhoz biztosítanának forrást. Az elnök szerint a Világbank már érdeklődését fejezte ki, s egyes források szerint a teljes keretösszeg akár 5 milliárd euróra is nőhet.

Az EBRD számításai szerint minden, a bank által befektetett euró további 2,6 euró magánforrás bevonását eredményezi, így a program teljes gazdasági hatása az EBRD által felkínált összeg többszörösére nőhet. „Folyamatosan hallunk Görögországról, Olaszországról és Spanyolországról, de kevesen beszélnek a Görögország közvetlen környezetében lévő országokról, amelyek a válság tovagyűrűző hatásaitól szenvednek” – mondta Chakrabarti. A Reuters tudósításában kiemeli: a térségbeli államokat a hitelkínálat beszűkülése is sújtja, amely elsősorban a térségbeli bankok külföldi tulajdonosainak mérlegkiigazítási törekvései miatt van.

Chakrabarti szerint a gazdaságpolitikai döntéshozók eleddig elsősorban a költségvetési hiány lefaragásán dolgoztak, de fel kell ismerni a strukturális reformok szükségességét, hogy amikor visszatér a növekedés, akkor ezek az országok is fellendüljenek.

Az EBRD az egyik fő mozgatója a térségbeli bankokat, pénzpiaci szabályozókat, kormányzatokat és nemzetközi szervezeteket tömörítő Második Bécsi Kezdeményezésnek, amely az euróövezeti válság negatív hatásainak kezeléséhez biztosít egyeztető platformot a térségbeli pénzpiaci szereplők számára. Az elnök szerint a meghirdetett program ezt a kezdeményezést egészíti ki.

Az Első Bécsi Kezdeményezést 2009 februárjában írták alá. A bankok akkor azt vállalták, hogy nem vonnak ki forrásokat a közép- és kelet-európai államokból és nem építik le kockázati kitettségüket. A kormányzatok cserébe vállalták, hogy végrehajtják a nemzetközi hitelprogramokban vállalt egyenlegjavító intézkedéseket. Az EBRD 1991-ben kezdte el működését, hogy támogassa a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulását.