
Kinek lesz jó az EU mesterséges intelligencia fejlesztése? – Hat új MI gyár épül 500 millió euróból
Újabb lépést tesz az Európai Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Hat új MI-gyár épül Európa-szerte, köztük Lengyelországban, Romániában és Csehországban. A több mint 500 millió eurós beruházás célja, hogy a vállalkozások és startupok is hozzáférjenek a legmodernebb szuperszámítógépekhez és MI-fejlesztési eszközökhöz, ezzel erősítve Európa technológiai függetlenségét.

Hat új mesterségesintelligencia-gyár épül az EU-ban több mint 500 millió eurós beruházással. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy hat új mesterségesintelligencia-gyárat (MI-gyárat) hoz létre az Európai Unió területén, ezzel 19-re nő az ilyen központok száma. A több mint 500 millió eurós közös beruházás célja, hogy a kontinens versenyképességét és innovációs erejét növelje a mesterséges intelligencia területén, és a kisvállalkozások számára is hozzáférhetővé tegye a szuperszámítógépes kapacitásokat – jelent meg a hír az Európai Bizottság közleményében
Európa MI-stratégiája új szintre lép
A bejelentés szerint az új MI-gyárak Csehországban, Litvániában, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban és Lengyelországban épülnek meg.
Ezek a központok olyan „digitális innovációs motorok” lesznek, amelyek startupoknak és kkv-knak biztosítanak közvetlen hozzáférést MI-optimalizált szuperszámítógépekhez. Ipari szereplőknek nyújtanak technikai és fejlesztési támogatást és elősegítik az európai MI-alkalmazások piaci bevezetését.
A cél, hogy az MI ne csak a nagyvállalatok kiváltsága legyen, hanem a kisebb szereplők is kihasználhassák a technológia nyújtotta előnyöket.
Több mint 500 millió eurós uniós befektetés
A mostani, harmadik bővítési hullám több mint 500 millió eurós beruházással valósul meg,
amelyet az Európai Unió és a tagállamok közösen finanszíroznak.
A program teljes keretösszege a korábbi fázisokat is beleszámítva 2,6 milliárd euróra nő.
Ezt az összegt az unió nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) infrastruktúrájának bővítésére fordít.
Az új MI-gyárak célja, hogy Európa ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött a mesterséges intelligencia alkalmazásában és kutatásában.
„Európa erős technológiai alapokra épít, és az MI-gyárak révén minden vállalkozás számára elérhetővé tesszük az innovációt” – fogalmazott a Bizottság digitális gazdaságért felelős szóvivője.
Mit csinálnak pontosan az MI-gyárak?
Az úgynevezett AI Factories nem klasszikus gyárak, hanem digitális innovációs központok, amelyek MI-modelleket fejlesztenek és tesztelnek valós ipari környezetben. Továbbá adatfeldolgozást és gépi tanulási kapacitást biztosítanak vállalatoknak. Ezen felül még oktatási, tréning- és etikai támogatást nyújtanak a biztonságos MI-fejlesztéshez.
Ezek a központok összeköttetésben állnak majd az EuroHPC (European High Performance Computing) hálózatával,
így a fejlesztők és kutatók világszínvonalú szuperszámítógépekhez férhetnek hozzá. Ezt pedig távoli hozzáféréssel oldják meg, biztonságos módon.
Következő lépés az MI-„antennák” az uniós tagállamokban
A Bizottság közölte, hogy hamarosan kiválasztják azokat az úgynevezett MI-antennákat,
amelyek az új gyárakkal együttműködve biztonságos, távoli hozzáférést biztosítanak majd a nemzeti MI-közösségek számára.
Ezek az antennák összekötő pontok lesznek az uniós kutatóintézetek, startupok és vállalatok között. Így a mesterséges intelligencia alkalmazása gyorsabban és hatékonyabban terjedhet az iparban, az egészségügyben, a logisztikában és a környezetvédelemben is.
Kontextus: Európa versenyfutása az MI-piacon
Az Európai Bizottság az elmúlt három évben fokozatosan építi ki az MI-infrastruktúrát,
hogy függetlenebbé váljon az amerikai és ázsiai technológiai óriásoktól.
Európában jelenleg 13 működő MI-gyár van. Ezen kívül hat újonnan bejelentett központ. Továbbá több tucat MI-labor működik kutatóintézetek és ipari szereplők együttműködésében.
A cél, hogy 2030-ra az EU a globális MI-fejlesztések 20 százalékát adja,
és az MI-alkalmazások révén évi 600 milliárd euróval járuljon hozzá az uniós GDP-hez.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)